Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.9.a/4)

1976-10-07

; .. . .

' ’

3 ' í> Y /!'': ’/' fö~

'!i®3' ®-? #^’^©©Y’44"°*;■,®

7-Az új renddel függ össze, hogy a kutatómunka folyamatossága érdekében- az évközben szükséges kiadások fedezésére biztosítandó pénzösszegek

bevétele céljából - negyedévenként jelentős időráfordítással évközi

jelentéseket kell készítenünk. Kívánatos .lenne a pénzügyi rendelkezések

olyan módosítása, hogy a vállalatok egy-egy szerződés végösszegének

mértékéig folyamatosan előleget folyósíthassanak, és a végelszámolás I1YÉI

a munka befejeztével, a szerződésben vállalt feladatok teljesítése

Az új gazdasági szabályozók számunkra fokozatosan és lényegében elő- i fYYYYj nyösen változtak, és 1974-75-ben érték el a kivánt szintet, amennyiben

az intézeti nyereséget nem adóztatták meg - kivéve egy határon túl a

i

bérjellegű kiadásokra igénybe vett nyereséget - igy az teljes egészében fejlesztési célokra állt rendelkezésre, biztosítva ezzel a Tudománypolitikai Irányelvek műszerezettség fokozására vonatkozó célkitüzé-I

sének jobb megvalósitását.

Sajnos 1976-tól, - a Tudománypolitikai Irányelvek szándékaival

ellentétben - a nyereséget progressziven adóztatják, nem téve különbséget az egyes iparágak kutatásainak fontossága tekintetében. Elengedhetetlenül fontos, hogy - legalább is az országos szempontból kiemelt iparágak esetében - az intézeti nyereségeket ne adóztassák meg.

1 Y?W7- ti®

bér.és jövedeleiii alakulása.

i W !’• Y-.'r.'ta'Y :

Az Intézet bérszínvonala 1970-hez viszonyítva 10 083 Ft-al /36,1 %-al/ növekedett. Ez évi 6,4 %-os bérszinvonal emelkedést jelent. Azonban az

:■ Z-;ii á;?t

igen jelentős bérszinvonal-növekedés ellenére is Intézetünk bérszinvonala a jövőben a kutatóintézetek átlagánál jelentősen alacsonyabb marad.

Jellemző, hogy az országos szempontból fontos gyógyszerkutatás központi intézete a 30 önállóan gazdálkodó kutatóintézet közül a 29. helyet foglalja el.

Az egy dolgozóra jutó személyi jövedelem 1970-hez viszonyítva 29,1 %-al növekedett. Az 1974-től bevezetett új szabályozók következtében 1975-ben az egy főre jutó nettó R-alap összege 21,3 %-al alacsonyabb az 1970 évinél, s ennek következtében a személyi jövedelemből a részesedés aránya jelentősen kisebb. — “ ~ Jj