Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1976-10-07
f ii, napirend; A Gyógyszeripari Kutató Intést párt és gazdasági vezetésének,beszámolója a kutatói m'urka helyzetéről ós a munkahelyi demokrácia ervenyesitésenek szinvonaláról. fejlesztésének feladatairól. Láng elvtárs /kiegészítés/ Szól az anyag arról, hogy a gyógyszeripar forgalmának 4,? %-at fordítja kutatásra. Emiitjük, hogy külföldön a nagy partnerek a fortalmuk több mint 10 %át fordítják kutatásra. A 4,7 % - a külföldi cégek számítástechnikáját figyelembevéve - még ennyinek sem felel meg. Nem szól az anyag arról, hogy az intézetnek mi a fontosabb kutatási területei. Azt mondhatjuk ugyanazokkal a témákkal foglalkozunk, mint a nagy kutatóintézetek. Van egy nagyon fontos átfogó kutató terület a biokémia,A fiatal^ fa kutatók helyzetéről röviden szóltunk. Az intézet teljes állományának több mint 10 %-a 3o éven aluli fiatal kutató a 35 éven aluliak száma 2o %-ot tesz ki. A beruházásokból kimaradt egy pár fontos összesítő szám. Az elmúlt ötéves tervben lo7 millió Ft-ot költöttünk beruzázásokra, ebből 38 millió volt műszerbeszerzés. A mostani 5 éves tervben 217 milliót tervezünk, melyből 78 millió műszerbeszerzés. HOZZÁSZÓLÁSOK: Kovács elvtárs: A jelentésből is kitűnik, hogy a Gyógyszerkutató Intézet a maga létszámával, pénzgazdálkodásával, a kémiai gyógyszerlmtatásban kifejtett tevékenységével nagyon fontos bázis, fontos kutatóintézet. A jelentésből es a kérdésekre adott válaszokból kijöttek azok a valós gondok,^amelyek ma ennek az intézetnek eredményes, vagy még eredményesebb tevékenységet akadályozzak. Magyar országon a gyógyszerlcutitásnak népgazdasági fontossága van. Ennek országos egészségügyi kihatása van. A gyógyszeripar dinamikusan fejlődő fa iparág. A kutatás egy fiatal vegyészmérnök számára sokkal szebb perspektívát vázol fel, mint pl. a technikai tervezés, vagy vegyipari gyópszeripari munka. A kutatás szép dolog, de a maga szervezettsegével, a kutatási rendszer centralizálásával lehet a feladatokat elerni, melyeket úgy a tudománypolitikai irányelvek, mint a Minisztertanácái határozat megjelöl. IAz egységesítési folyamat nem úgy alakult, mint kellene - véleményem szerint inkább a decentralizáció felé van a tendencia. A 11 millió forintos Chinoingyári és kutatóintézet közötti együttműködés nem lett volna ennyi, ha a kerületi pártvezetés ebben az ügyben nem intézkedik. A Chinoinnak közel 6oo fős kutató bázisa van, közel mellett van az országos kutatóintézet Láng elvtárs reálisan, de mégis kíméletesen szólt a szemléleti problémákról, amely nekik gondot jelent. Tulajdonképpen az a "vád" hangzik el a kutatóintézet felé, hogy nem elég gyors a helyi kutatásokban, nem elegge specializálja a kutatókat egyes téma vonatkozásában. Véleményem, hogy az illetékes irányitó szervek részéről, konkrétan a NIM részéről nincs meg-^ felelő koordinálás, összhang. A jelentésből is kitűnik, hogy a Kutatóintézet font03 feladatának tartja a dunakeszi állatház fejlesztését, de megjegyezném, hogy lo km-rel odébb a Chinoinnak is van ilyen állathaza. Ha az egységes irányítás megvalósulna kihatna a szemléletváltozásra is. A jelentést elfogadásra javaslom.
