Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1975-12-17
A harmadik testnevelési érát illetően. Ezt nagyon nagy vívmánynak kell tekinteni országosan, tulajdonképpen a testenvelésre fordiható időkeretek 5o %-kal emelkedtek. Nyilvánvaló és köztudott, hogy ma még a két kötelező testnevelési órának nincs minden iskolában megteremtve a személyi, tárgyi feltétele. Mégis ennek megteremtésére törekedni kell, s ahol nincs ott közbülső megoldásnak kell tekinteni a tömbösitést. Addig ezzel kell élni, amig a feltételek nem biztosítottak,rde ezzel foglalkozni szükséges, a jobb kihasználás végett. Az úszásoktatás kérdését illetően. Ez kötelező, ez törvény, meg kell tanítani a gyerék eket általános iskolában az úszásra. Ma már nem az ötödik osztálytól kezdődik ez a kötelezeettség, megy levelé a korhatár ahogy javítjuk a körülményeket. Ebben lehetünk határozottabbak és igényesebbek is. Nagy gond a fővárosban áz úszásoktatás, annak ellénére, hogy építettünk 15 tanuszodát, de kevés, de bizonyos szervezéssel lehet a meglévőket is jobban . kihasználni. Óraszervezés kérdése is lehet, pl. reggel ott kezdünk ezzel ( J időt takarítunk meg, vagy ott végzünk, esetleg iskolabuszokat lehet szervezni. E megjegyzés az Újpesti Uszodával kapcsolatban. Ez nemcsak szervezés kérdése, ez pénz kérdés is az iskolák számára. Mi ezt a problémát jeleztük a Fővárosi Tanács művelődési'szakigazgatási szervének, kértük ennek felülvizsgálatát. Az anyag lo. oldalán azt tudják az e3vtársak jelenteni, hogy 1973/74-ben 4,344-en vettek részt az úttörő olimpián, 1974/75-ben 2.719-en jelentős csökkenés ez figyelmeztet. Itt a felfelé haladást várjuk és nem az ilyenmérvő visszafejlődést. A sportegyesületi munkához. A jelentés nagyon leegyszerűsíti, nagyon röviden intézi el, másrészt pedig a jövő feladatait illetően amit itt ajánlottak az elvtársak nemis szerepel. Ez elsősorban a sport szakigazgató szerv ásztéla.Egyik alapvető kizárólagosan létrehozott szervezési egységek a sportegyesületek. Hogy a párt sportpolitikáját érvényesíteni lehessen alapvető egységekről, a sportegyesületekről kell beszélni, ahol a sportpolitika realizálódik. A jelentésből ismert, több mint 2o ilyen szervezeti egység van a kerületben. Számos munkahely, vállalat van, ahol nincs és lehetne célul tűzni sportszervezet létrehozását, azzal az alapvető célkitűzésen, azzal a feladattal, hogy az adott munkaterületen, munkahelyen, vállalatnál, intézménynél szervezze az ott dolgozó emberek testnevelését, sportját. Fontosnak tartjuk, hogy elvégezzük a budapesti sportegyesületek kategórizálását, ezzel egyidőben meghatározzuk állami szinten az alapvető feladatokat, A kerületben azt jelenti, hogy 2 sportegyesület kivételével valamennyi sportegyesület alapvető feladata az adott területen, gyáron belül dolgozó emberek testnevelése. Ehhez 1976-ban hozzákezdünk, s erre készülve rendezni kívánjuk a sportegyesülétek sorait. Ilyen módon kellene a követelményeket a helyi vezetőkkel szemben állitani. Kétségtelen ilyen nagy feladat végrehajtásához megfelelően felkészült; korszerűen gondolkodó sportvezetőkre van szükség. Egyik legnagyobb feladatunk lesz a sportvezetőképzésnek a jelenleginél tervszerűbb, szervezettebb megszervezése. Jövő évben létrehozunk Budapesten önálló sportvezetőképző iskolát. A kerületi testnecelési sportfelűgyelőségnek elsősorban és első helyen ebben a közegben kell erősíteni, itt határozottan megfogalmazni a feladatokat. A jelentésben maximalista célt tűztek ki, hogy marxista-leninista nevelést biztosítani kell. A nevelési irányelvek kitűzték azokat a törekvéseket, amelyeket meg kell valősitani. Most az a feladat hárul a kerületi felügyelőségre, hogy szerezzen érvényt azoknak a határozatoknak, amelyek ismertek. I —■ - . - -9i. „ ■■■a . . £
