Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1974-03-28
Zömmel a vidékről feljövő fiatalokból tevődik ki a 8 általánost nem végzettek száma. Úgy vélem, hogy itt központilag kellene intézik ed®sek 8 b tenni. A jelentés alapos, körültekintő, magam A jelentést én is jónak tartom. A középszintű és felsőbbszintü oktatás országos szinten megoldott kérdés, vannak bizonyos szakmai ágak, ahol felsőbbszintü oktatásban olyan eredményeket értünk el, ho^y bizonyos túljelentkezés tapasztalható, de vannak olyan szakmák, mint pl. az üzemszervezési szak, itt kevesebb a jelentkezés. Olyan területre kellene irányítani a fiatal főiskolára jelentkező embereket, ahol országos szinten is hiány mutatkozik.A középszintű oktatásnál nem baj, hogy a vállalatoknál nagyobb a továbbtanulási igény, ezt támogatni kell, mert a fa technikai forradalom következtében egyre nagyobb jelentőséggel bir, hogy minnél több magasabb szakképzettséggel rendelkező ká_ dereink legyenek. A legnagyobb probléma és a "fehér folt" a kerületben és országos szinten is az általános iskolát el nem végzettek számában van. Mennyiségében és ennek újratermelésében is vannak problémák. A kerületben 4o %-ra tehetők azoknak a száma, akik a 8 általánost nem végezték el. Ebben a rétegben elég sok azoknak a száma, akik 1945-ben, vagy az után születtek. Oda kell hatni, akár módszerek változtatásával, vagy más pedagógiai fogásokkal, hogy lehetőleg minnél több gyerek végezze el a 8 általános osztályt. A pártszervezeteknek, tömegszervezeteknek komplex intézkedést kellene kidolgozni, a KTSZ szervezet biztos jobban meg tudja közelíteni a fiatal korosztályt. Az "egy iskola, egy vállalat" címszó alatt lehetne az iskolákkal szerződést kötni. Vadas elvtársnő:■ ' ' . fa Másfél hónap alatt másodszor van e téma a VB előtt. Nekem is nagyon tetszik a jelentés, tisztának, át tekinthetőnek tartom. Ebből a jelentésből meg tudtam állapítani azokat az eredményeket és gondokat is, amelyek a kerületben ma a fizikai munkások továbbképzésében jelentkezik. A bérezési gyakorlat kérdéséhez. Az igaz, hogy bizonyos kategóriáknál a bérezés nem ösztönöz továDbtanulásba, de én nem a betanított és segédmqnkásoknál látom a problémát, hanem a szakmánkásóknál, náluk ösztönöz kevésbé arra, hogy felsőbb fokon tanuljanak. A másik, amit a múltkor nagyon sokan megfogalmaztunk, hogy lehet a bérezésben is ösztönzést alkalmazni, de az ember elsősorban önmagának tanul, ha ez az i^ény nem alakul ki, akkor mi anyagilag ösztönözhetünk, de eredmenytelenül, tehát e kettőnek szinkronban kell lennie egymással. Az Izzóban nagyon nehéz mérni a betanított munkásoknál a szakmásitast? mert nálunk a munkások zömét a betanított munkások teszik ki, Szakmásitani csak olyan területen lehet, amelyeket más helyen is_alkalmazói tudnak. A múltkor is a 8 általános iskola kérdésé kiemelkedett a vitában. Az Izzóban az arány jobb, mint kerületi szinten nálunk 2o %—os. Úgy érzem e kérdés társadalmi ügy, s ennek elemzésére szükség van. V fa -j ' +4
