Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1974-02-28
! $?$}*< - ííMffró'/'-'róQ. • ';'|;fa||%Y0'r-í ró0favö-0i;Y’']ró,:/'V . Azt kell megvizsgálni, és elemezni, hogy mit tehetünk vállalaton belül és vállalaton kivül egyaránt, mert e kérdésben nagyon komoly állami segítségre is szorulunk. E kérdés társadalmi gond, s erre oda kell figyelni. Ezen a héten Fonyódon tartjuk a vezetői továbbképzést, a ennek egyik feladata az volt, hogy erre is felkészítsük ott a különböző szintű vezetőket. Az agitációs bizottság mellett létrehoztunk egy közművelődéssel foglalkozó csoportot. Ezzel el akarjuk érni, hogy egységesen, sok csatornán keresztül jusson le a feladatok végrehajtása. Selyem elv társ / kiegészítés/ A fizikai dolgozók iskoláztatása és általában a szakmai jellegű képzés mindenkor kiemelt politikai kérdés volt. A határozat ér' í dekében mindent meg kell tenni, hogy a szakmai, állami továbbél ]képzés megvalósuljon. Minél gyorsabban fejlődik a technika, annál (gyorsabb az elavulási idő, tehát a továbbképzésre feltétlenül ^ szükség van. Igyekeztünk mindenkor megfelelően összehangolni a r munka oldaláról jelentkező szakképzettségi igényt ós a dolgozók tanulási kedvét. Ez a tevékenység azonban inkább a spontaneitás Yfelé tolódik el, mint a terveink felé. Ezt terveink is mutatják, ) mert a tervezett számnál mindig többen jelentkeznek különböző szintű állami képzésre. Tevékenységünkben általában elég sok jó tendenciát lehet látni, de néhány alapvető gond is van.A nők beiskolázásával ós állami oktatásban való részvételével kapcsolatban látni kell? hogy nehezen lehet dolgozó nőinket a humán és közgazdasági tárgyaktól a szakmai tárgyak felé irányítani. A számok azt mutatják, hogy a középiskolák felé tolódik el a jelentkezések zöme, bár tudatosan próbálunk irányítani nőket más szakmai jellegű továbbképzésre. A nőhatározat végrehajtásának igen fontos pontja a megfelelő szakmai képzettségnek elsajátítása. A főiskolákon, egyetemeken lehetne több munkás, azzal együtt, hogy az arányszám nem rossz^ de elégedettek nem lehetünk. Felhívom a figyelmet az alapvető gondunkra, ez a szakközépiskolát végzetül tek problémája. A szakközépiskolákból kikerülő emberek lehetnek szakmunkások, technikusok is* A probléma két oldalról jelentkezik, a munkavállaló részéről, hogy neki egyértelmű bizonyitványa nincs, a munkadók részéről, nem szivesen fogadják megítélésük szerint nem mindig jól felkészült szakembereket az üzembe. Itt figyelembe kell venni azt, hogy továbbképzésben alapvető változások vannak és ezt a különböző szintű pártfórumoknak is figyelembe kell venni. Mennyiségi és minőségi változás következik be a minőség javára, ez jó dolog, mert a rövidebb továbbképzési tanfolyamok helyett e^y nagyobb lélegzetű, hosszabb időtartalmú továbbképzési formákat kell megvalósítani, ami természetesen a számszerüsóg rovására megy, de a szakmai munka minőségi javítását eredményezi. A vállalat legfelsőbb szintű vezetőinek részt kell venni meghatározott időn belül továbbképzésben. Kormányrendelet irja elő a középszintű végzettséggel rendelkező szakemberek továbbképzését is. Olyan számok jönnek ki pl. 1976-ra évente 24oo főt kell továbbképzésben részesíteni. Felvetődik, hogy hogyan tudjuk ezt megvalósítani. A rendeletek nem kellően vették figyelembe, hogy a vállalatoknak előfeltételeik biztosítva vannak- 0 hogy a továbbképzési feladatok meg lehesen valósítani. Ez olyan alapvető gond, amit figyelmen kivül nem szabad hagyni. ■- 3 -
