Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1973-11-08
3/ Vállalaton kivüli objéktiv és.szubjektív problémák 3Í' I . A munka- és üzemszervezés elobbrevitelének egyik legfontosabb j “ > segédeszközévé, vállalatunknál programvezéreit elektronikus • Ezt igazolja, hbgy az elmúlt években a vállalat belső gazdasá- r'f,® gi mechanizmusában elért szervezettség fejlesztési eredmények jelentős részét az ICT 1901 típusú kiskapacitásu programvezéreit elektronikus számitógép belépésének köszönhetjük. E berendezés 1969. I. i.-óta - az eddig gépreszervezett munkák- [yfafafa kai - három műszakban teljes kapacitás beterheléssel dolgozik. /A gép komplexum leggyengébb egysége a kártyaleolvasó berende-A KGM 1972. II. 18-óta foglalkozik a vállalat uj számitógép i- 1 ^ gényének megoldási problémájával. A gép beruházására azonban a j fy A vállalat igényeit kielégítő, megfelelő nagykapacitású elektro-Ipl nikus számitógép biztosítása körüli bizonytalanság, valamint a túlmunkában végzendő- szervezés kivitelezési tevékenységre a KGM-től igényelt átmeneti bérügyi segítségre vonatkozó^igényeink fii kielégitetlensége következtében az 1973-tól 1975“ig szóló közép- Mfa||g űávu szervezési programokat két alternatívában dolgoztuk ki. Az plső alternatívában a középtávú program 97 intézkedéséből 85 olyan intézkedés^szerepel, amit jelenlegi feltételeink mel- 'fai-fa-f Az intézkedési terv mellékletében 12 üzemszervezési intézkedést ' Áfa . különítettünk el, amelyek_végrehajtásának lehetősége a fenti A KGM az elkülönített üzemszeryezési intézkedések többlet béralapját nem engedélyezte, illetve e helyett 6,5 millió forint többlet béralapot bocsátott a vállalat rendelkezésére^ munkaszervezési intézkedések hatékonyságának, főképpen a második mü~ 1972-ben mintegy 8 millió forint költségnövekedést tett ki a külső szervező intézeteknél és számítóközpontoknál végzett bérmunka. 1973-ra ez a bérmunka igény mintegy 20 millió Ft-ra emelkedett, amit azonban anyagi eszközök hiánya miatt realizálni fa Jelentős gondot okoz vállalatunknak, hogy a munka- és üzemszervezés gyakorlatában konkrétan alkalmazható megoldásokhoz a külső szervező intézetektől még megfelelő támogatást nem kaptunk. 3 Úgy érzékeljük, hogy a gazdaságilag elkülönült szervező intézetek munkája a - gyakorlati élettől kissé elszakadva - elsősorban a szervezés-tudomány kutatásának irányába tolódott el és ezért a vállalat konkrét szervezési problémáinak megoldásához csak kevés segitséget tudnak nyújtani. Egyes intézetek a túlzottan magas egységárak következtében zárják ki annak lehetőségét, hogy felajánlott kapacitásukat I
