Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.9.a/4)

1973-07-19

. $•/ A központi és önerőből adott bérfejlesztés együttes mértéke; /Munkásokra és termelésirányítókra, %-ban kifejezve/ Nehézipar lo,l % Kohó- gépipar 9,3 Könnyűipar textil 11,1 Könnyűipar vegyes 11,4 ... . IV.kerülot 10,2 % Amint látható, a teljes bérfejlesztési lehetőség - a párt­­határozatban érintett dolgozókra nézve - erősen kiegyenli­­r tett. /Az átlagoshoz képest mindössze 1 % körüli a legnagyobb eltérés./ Ezt feltétlen kedvező tényezőként kell megítélni, ugyanis egy ilyen nagy jelentőségű bérpolitikai intézkedés nem hatott volna kellő mértékben, ha az igen komoly gazdálkodási és ezen keresztül bérfejlesztési problémákkal küszködő válla­latok dolgozói - ós éppen azok, akikre az irányelvek is fo­kozott megkülönböztetést irnak elő - saját hibájukon kivül, az átlagosnál alacsonyabb béremelésben részesültek volna. /pl. textilipar/ És itt vissza kell térnünk a központi bérfejlesztés ágazati megosztásának, értékeléséhez, aöaz megállapítható, hogy a központilag meghatározott bérfejlesztés mértéke az egyes ága­­zatokban a párthatározat céljának megfelelően illeszkedett 8 a különböző szintű vállalati önerős béremelési lehetőségekhez. /l.sz. melléklet/ 4./ A vállalaton belüli felosztás differenciálása. A vállalatok osak a szakképzettségre előirt 8-4 % emelésen felüli résszel gazdálkodhattak, ezért a következők csak a differenciálásra biztosított központi keyet és az önerős keret vállalati felosztására vonatkoznak. Általában az a jellemző, hogy a központilag meghatározott differenciálási -- az átlagosat meghaladó mértékben -a nehéz, ártalmas munkák, valamint a női munkák bérszintjénak javítása emelkedik ki, — A —- i

Next

/
Thumbnails
Contents