Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.9.a/4)

1971-04-01

I Felmerült az is, hogy a fejlesztés sok esetben nem térül meg a

vállBiaiíi-ergdméfeakbexu az.„önköltséget emeJLi, ezért a vállalatok iJ|||| nem érdekeltek a fejlesztésben.' JYVéXla~laíoknál az 1 Ft. eszközre eső .jövedelem 3-25 % között válto”zÍk. Legalacsonyabbat a textilipar hozza, legmagasábbat a vegyipar. A könnyűiparban az átlagos 1 ft-os eszközre eső jövedelem 6 %, a kohó és nehéziparban 18 %. Ez nemcsak a vállalatokon múlik, itt különböző közgazdasági terelők is beleszólnak, de mivel a bank a hitelkérelmeknél ezt a számot veszi figyelembe, ebből adódóan egy könnyűipari vállalat nehezebben juthat hitelhez. Megállapítható &-számokból, hogy a szubvenció jelentősen növeli a könnyűipar nyereségét. Pl. ha a HPS nem kapna szubvenciót másfél millió"vesztesége'Xeuns-. Érdekes az is, hogy a KGM-bou~nincs szubvenció^ ott a vállalatok jövedelme teljesen " szubvencióménti'eS'.- Az ~önkól-t«ég-csökkentésre nagyobb figyelmet kellene fordítani. Pl. a BUBTV-nál 1 % önköltség csökkentés 25 % nyereségnövekedést jelent. Egy tizedekért is érdemes harcolni az önköltségben és ez politikai munkát is jelent. Az a tapasztalatom, || hogy ezt az összefüggést nem eléggé politizáljuk a vállalatoknál.

•

^ HOZZÁSZÓLÁSOK:

Sugár elvtárs:

Az anyag képet ad a kerület iparának helyzetéről, utal azokra a gondokra, ellentmondásokra, feszültségekre, amelyek jelentkezhetnek,

Nem megnyugtató, hogy csak a be lkeres keddiemnek átadott termékeket tartjuk nyilván, mint a lakosság igényeit kielégítő tényt. Nem kellene korlátozni csak a belkeresfcedalemre, mert ebből adódhat félre-értés is. Szerintem minden értékesítést, ami bevételnél jelentkezik célszerű lenne ha a statisztikai kimutatásba belekerülne - függetlenül attól, hogy az viszonteladás, vagy kereskedelmi tevékenységből származó árbevétel. Helyes lenne mindazon üzemek figyelméet felhivni, akifc adatszolgáltatást adnak, hogy fegyelmezett, jó, pontos adatszolgáltatást adjanak.

önkényes összehasonlítást tettem az Izzó és a Műszerkészítő Ktsz néhány adata között. Az 1 dolgozóra az adózott nyereség 15»5 %-kal alacsonyabb, mint az Izzóban. Az 1 fő dolgozóra jutó szociális n kiadás p6 %-kal alacsonyabb ott, mint az Izzóban. Az 1 főre jutó

jövedelem több mint 32 %-kal magasabb, mint az Izzóban. Ez önkéntes összehasonlítás, de feltétlenül szükségesnek tartanám, hogy ezt is vizsgáljuk.

Kozák elvtársnő:

A jelentéssel egyetértek. A statisztikával kapcsolatosan a HPS-nél nagyon magas a tulórafelhasználás. A szakszervezeti választásnál ezt a kérdést is felvetteék, hogy a fluktuáció és a túlórázás hogyai függ össze. A textiliparnál jelenleg nem reális a termelékenységi értékelés, mert ahol kevesebbet termelnek magasabb termelékenységet érnek el. Pl. nálunk a fonóda tervét csak 94,6 %-ra hozta, ugyanakkor termelékenységét 115 %-ra. A könnyűipar termelékenységének értékelésén változtatni szükséges.

Véleménye, hogy össze kellene hivni a Gazdasági Bizottságnak vagy a főkönyvelőket, vagy a gyárigazgatókat, hogy kicsit jobban érezzék az adatszolgáltatás fontosságát.

000: i

I r | —------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- » I

^fe7.,;re;v. - m/mm