Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1969-04-10
'f-°f!p S:-'.'/toiw ;.■ ■')•; .4 to&téV: : %M EBNt ’rt'J §m§- 4 -Lázár elvtárs: Tény, hogy rossz a hangulat a részesedés kiosztása után. Ugyanakkor tény, hogy az év végén kifizetett összeg is 28 %-kal volt magasabb, mint tavaly. A statisztikából kitűnik, hogy egyetlen olyan vállalat sincs, ahol a munkások jövedálmét ne növelték volna. Ugyanakkor a hangulat sokkal rosszabb, mint tavaly. Ez érthetetlen szádomra is, bizonyos módszereknek hibájára kell visszavezetni. A rendszer elveiben nem rossz, amégi valami hiba csúszott be a megértetésében. Alapvető politikai kérdés, hogy most mit csináljunk, ebben iránymutatást várnak nemcsak a pártszervezetek, hanem a gazdasági vezetők is. Nehéz eldönteni, hogy az évközi, vagy az évvégi jövedelmet növeljük. En inkább az évközi béremelés mellett vagyok. A feladatok között a 3« pontban, ami fel van sorolva nagyon jelentős lenne, hogy a tájékoztatás javitani szükséges. Dienes elvtárs: Az egész nyereség-szabályozási rendszer rossz közhangulatot vált ki. Ez nem olyan állapot, amit jó dolog tartósan elviselni. p Magam részéről máshová helyezném a teendőket. Biztos, hogy a mechanizmus felszültséget keletkeztetett. Olyanokat, amelyek korábban is megvoltak, csak az egész tervutasításos tfendszer ezt eltakarta. Most a nyereségszabályozási rendszer számos kérdésben ezeket kiélezte. Feszültség van jóüolgozó és nem jól dolgozó vállalatok között is. A kategórizálás nem csinált nagyobb differenciálódást, mint ami volt. Az igazság olyan tényező, amivel biztos alapot adhat minden kommunista kezébe. Nekem véleményem, hogy általában a kommunisták sok kérdésben ma defenzívában vannak, elengednek rágalmakat a fülük mellett. Az egész jelentésben a fő hangsúlyt erre a kérdésre tenném. Fel kell lépni sokkal határozottabban a kommunistáknak ez ellen a rossz közhangulat ellen. Meg kell magyarázni, hogy akik ezt a hangulatot keltik nem tárgyi tényezőkre alapozzák megállapításaikat. Azt is lehet mondani, hogy a differenciálás ma állapota még nem ösztönöz a szakképzett, felelősségteljesebb munkára megfelelő módon. Oda helyez^ ném a hangsúlyt, hogy a kommunisták kerüljenek ki ebből a defenzív fa állapotból. Csörgő elvtárs: A jelentéssel egyetértek, elfogadásra javaslom. Az uj mechanizmus a vállalati tevékenység homlokterébe elösorban a jövádelmezőség növelését állította. Ebből következett mindaz, ami ezután történt. Megítélésem szerint bizonyos vonatkozásban hiba is történt, mert a kategórizálás előkészítése politikailag nem volt úgy alátámasztva, mint kellett volna. Van olyan tapasztalatunk, hogy az emberek elsősorban formai oldalról vetik fel a problémákat és egyoldalúan. Elhangzott, hogy az évközi differenciálódást kell az alapbérben előtérbe helyezni. Ezzel messzemenően egyetértek. A nyereség ma sem, a múltban sem ösztönözte egész évben a vállalat dolgozóit. Szávó elvtárs: A kategórizálás! rendszer gyakorlatileg túl sok vonzóerőt a 2-es, 1-es kategóriába tartozókra 1968 évben nem gyakorolt. Az 1968-as év komoly megpróbáltatást jelentett a középszintű vezetőknek. A felvetéseket, jelzéseket felsőbb szerveink felé továbbítjuk. ’
