Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1968-03-14
W t i M Jk * gr j I * I jSHHH |« I » Ilii-7-■■ ;■» ,; «n h H.P.S.: Csak bérszínvonalának jóváhagyása után kiván béremelést eszközölni. Bútoripari Vállalat: A béremelésben részesülők körét és annak mértékét később határozzák meg. Duna Cipőgyár: A bérszinvonal jóváhagyása után hajt végre béremelést. 'H , , nn^nBH Oxigéngyár: 1968.-ban béremelést nem hajt végre. ff H * 1 Egyesült Izzó /Nagyvállalat/: Munkásállományban eddig végrehajtott 1,4%-os béremelést. | Egyesült Izzó /Újpest/: Munkásálloményban eddig végrehajtott 1,3%-oa béremelést. A textilüzemek - Kormányintézkedés folytán - az 1968-as évben legalább 4%-os bérfejlesztési lehetőséget kapnak. összefüggés az egyes üzemek keresete és a munkaerőmozgás között. ; Ha párhuzamba állítjuk a címben foglaltakat, megállapíthatjuk, hogy nem ott a legkisebb a kilépé- I gá si forgalom, ahol a legmagasabb a kereset, hanem éppen az tapasztalható több üzemben, hogy ma- I fiBl 848 ^ereset meHett is rendkivül magas a kilépési forgalom. /Bányagépgyár, Bútoripari Vállalat./ Ugyanakkor vonatkozik ez a megállapítás a szak-, betanitott-, és segédmunkásokra egyaránt, bár az arány vállalatonként különböző. Ha figyelembeve8sztik még azt is, hogy a kerületi üzemekben - az adatok szerint - a kilépéseknek 9 csupán 16,3%-a következett be anyagi okok miatt, nem lehet más következtetést levonni, mint azt, hogy a fluktuáció elsősorban nem anyagi okok miatt, hanem az úgynevezett munkahelyi milliő miatt következett be. A munkahelyi milliő alatt a munka körülményeit, a munkafeltételeket, általában a munkahely vonzó hatásait kell érteni. A vonzásban természetesen szerepet kap a dolgozó viszonya a vezetőkhöz, és a munkatársakhoz, az a körülmény, hogy érzi-e személyének és munkájának megbecsülését, valamint nagy súllyal esik az is latba, biztositva látja-e anyagi és erkölcsi előmenetelét. Egyszóval logikánkban el kell jutni oda, hogy a termelés elsődleges az ember, akár szellemi, akár fizikai munkás, tehát erős mértékből fokozni kell a vele való törődést és foglalkozást. Természetesen ebben a tekintetben jelentős szerephez jut a műhely egészséges, vagy egészségre ! ártalmas volta, a fény, a zaj hatások, melyek mindegyike külön-külön és egyesitve alkotja, az ugy| nevezett munkahelyi milliót. A keresetek és a munkaerőmozgás párhuzamba állitása és az igy tapasztalható ellentmondások világosan igazolják a fenti következtetések valószinüségét. Hogy a párhuzambaállitás éa a következtetés valóságos, azt bizonyítják azok a munkapsziohológiai, ergonómiai és szociológiai vizsgálatok is, melyek az Egyesült Izzó újpesti és gyöngyösi telepein lezajlottak és több ezer személy kérdőives és elbeszélgető formában való meghallgatása után az derül lei, hogy a munkaerő mozgást okozó pszichikai indokok között nem első helyen áll a bér kérdése. 1 A'vizsgálatok zömmel inkább azt támasztják alá, hogy a fluktuációt legfeljebb 5o%-os mértékben a \ bér, a másik felét azonban a felsorolt okok némelyike, vagy azok összessége okozza. Logikusan merül fel tehát az a gondolat is, hogy gazdaságosabb lenne a munkahelyi milliót akár beruházással is vonzóbba tenni, és az emberrel fokozottabban törődni, mert a fluktuáció csökkenésé’fff j bejelentkező haszon bőséges fedezetévé válna ennek a befektetésnek, különösen akkor, ha számij A vizsgált üzemek intézkedései a munkaerőmozgás csökkentésére és a belső tartalékok feltárására: ff ^ Stó Az egyes üzemek különböző megtett éa tervezett intézkedésekről számolnak be fenti tárgyban. Az ^ | | intézkedések zöme hagyományos és nem elegendő az uj gazdálkodás kialakításához.
