Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.9.a/4)

1967-11-23

'

*

: 5, .....

\ -2-bizonypa mértékig aktivitásuk'.t, 1\r, ’.cu'.:j;-z Yixncjl i'.ket,

ö túlnőtt sncré"" só. •ot ereCmCnyesett fellépésükben. A kommunisták ioIolCssójérsobov som fejlődött megfelelően. -Ebből adódóan számos igazgató ós hivatalvezető előtt nem-volt elég súlya a liolyi pártszervezet

véleményének, állásfoglalásának.

'• •

A kerületi PB. ezt felismerve munkájuk elemzésével, módszertani tapasztalatcserékkel, stb. adott lehetőségeik határain belül is igyekezett munkájuk fejlődését olősegitoni, már a IX. kongresszust megelőzően.,

Egy^s pártszorvozetokben kezdeményezte a pdrtvczotŐsógek összetételének javítását, A felügyeleti hatóságokkal /pli kerületi Oktatási Osztály, minisztóriumok, fővárosi szervek, stb./ igazgatókkal, hovatalvozötökkel konzultációs boszélgotésoket folytatott a helyi pártszervozotok vezető szerepéről, az együttműködés módszereiről.

Mindezek következtében a-pártszervezetek erőviszonyai javultak, munkastílusuk sokat fejlődött. Az állami vezetők is nagyobb mértékben támaszkodtak rájuk. Kialakult a három és ötszög értekezletek rendszere, ahol a pdrtszorvezot véleményt mondhatott az igazgató munkájáról, állast J^glalhatott a helyi munkát illetően.

E sokféle erőfoszitós és a fejlődés következtében a hivatali partszervezetek többségében kialakultak annak az előfeltételei, hogy a kongresszusi határozat adta jogokkal ós kötelességekkel, a megnövő— kedott hatáskörrel élni tudjanak.

S ' I

I 1 s I

Pántvezetőségeink a kongresszusi irányelvek megjelenése, majd a kongresszus után megtették a kézdő lépéseket ahhoz, hogy toljós jogú pártszervezetekként dolgozzanak. A pedagógus pártszervezeteknek már az 1966/67-es munkaterveikben tükröződtek a törekvések. _A többi hivatali pártszervezet pedig'az 1967.1*félévi munkatervóbon rögzített ilyen jellegű feladatokat, A korüloti PB. csoportos titkári értekezleteken, taggyűléseken, vezetőségi üléseken, a párttitkárokkal és igazgatókkal folytatott konzultációs beszélgetéseken, segítette a határozat szellemének megfelelő uj munkastílus kialakítását.

^ helyi munka, átfogó pártellonőrzésének. az állami vezetéssel való.

együttműködésének uj formái lassan alakultak ki. Az állami vezetők,

. v,ozo¥ŐsogruIó‘se:ö7' s f ÖTeg ‘taggyűlés enTalo Tesz ám altatás a lópésrol- 1epésre mindenhol megvalósult, bár a pártszervezeteink többsége eleinte bátortalanul kezdett hozzá*

Intézményeink egy részében az állami vezetők szemlelete, esetleg hiúsága, vatéy g pártvozetoség határozatlansága, sokszor kiforratlan módszerei, néha nem megfelelő fellépése nem egyszer átmeneti zavarokat, sőt néha konfliktusokat is előidézett az együttműködésben../pl.MNB,SZTK,Könyves volt igazgatója, Január lo-tóri iskola, Április 4~tóri leányiskola,

Attila \u ""iskola, Erzsébet u* isk la, stb,/

Ahol visz mt korábban is elvszorü jó munkakapcsolat alakult ki a pártvezetőség és az állami vezetés között, ott a beszámoltatás,az együttműködés uj formái sem okoztak gondot, /pl.TanácsBíróság,Gépipari technikum, HKI, MŰM intézetek, Megyeri leány, stb./

Ez természetesen elsősorban'‘a pártszervezet erőviszonyain,, s az állami vezetők szemlélőtón múlott.

Az állami vezetők többsógo ma már készséggel, egyotórtőcn és pártszorüen tosz eleget beszámolási kötolezettsógónek. Problémát leginkább az jelent, hogy az állami ós tömegszervezoti vezetők beszámolói^nom ele” átfogónk, alaposak, e az összegezésben sokszor a pártvezetősőg sem képes elóg őszintén a megfelelő biztonsággal ós'hozzáértéssel állást; foglalni, a kommunisták számúra feladat ot adni.

“ íl i

" ” .,jjp

I .....

I