Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1965-10-28
- 4 -Másik az ideológiai és politikai munka megjavításának kérdése, a fokozatosság elveinek szem előtt tartásával. A témát nem szabad pártbizottsági üléssel lezárni, helyes volna titkári értekezlet elé vinni. Egyetértek a felépítéssel, tartalommal. Kozák elvtársnő: Szávó elvtárs vázlatával egyetértek, főleg ha kiegészíti a példákkal, akkor biztos, hogy a Pártbizottság nagyon konkrétan meg tudja tárgyalni ennek a fontos témának kérdését. Helyes lenne, ha titkári értekezlet után legalább minden üzemi pártbizottság hasonlóan értékelné a taggyűlések szerepét azért is, mert kerületi szinten annyi példát elmondani nem lehet. Ki kellene hozni az üzemekben az elvi osztályok alapszerveinek színvonalát. Nagyon kevés az olyan napirend, amelyet saját életéből tárgyal meg az alapszervezet taggyűlésen. Itt nem elég önállóak egyes pártszervezetek. Felvetődik, hogy sokszor a taggyűlések színvonalát nagymértékben csökkentik, hogy a pártcsoportok nem készítik fel eléggé a párttagságot. Véleményem, hogy ennek jelentőségét, szerepét Szavó ^ elvtárs emelje ki jobban, Tóth elvtársnő: A textilipari munkásoknak sok a problémájuk, nehézségük, munkakörülményeik nehezek, ezeken a tanácskozásokon ezeket eléggé felvetik a dolgozók. A vázlat nagyon sok szines anyagot, tapasztalatot ölél fel, azt mutatja, hogy a kerületi Pártbizottságnak jó a kapcsolata a pártszervezetekkel. Szerkezetére vonatkozólag javaslom, hogy a bevezetőben az ideológiai, politikai, szervezeti egység gondolatát kellene meghatározni, aztán a területen jelentkező pozitiv, negativ vonásokat, utána a párttagság szerepét, illetve hogyan tudja erősíteni, befolyásolni a párt szervezeti egységét. Javaslom azt is, hogy a példáknál, a gyakorlati munka értékelésénél különbséget kell tenni, hogy hogyan jelentkeznek a problémák az üzemi pártszervezeteknél, értelmiségi pártszervezeteknél és egyéb területeknél. A taggyűlések legfontosabb feladata, hogy a párttagságot tájékozfo" tassák a felsőbb szervek határozatáról, segítséget, érvanyagot adjon a kommunistáknak. Betölti-e ezt a szerepét a taggyűlés. Ez attól is függ hogy hogyan készítjük fel az alapszerveket, attól is függ, hogy milyen az alapszerv vezetőségének összetétele. Ezért nagyon gyakran kell ahhoz az eszközhöz folyamodni, hogy ha komolyabb, átfogóbb tájékoztatót kell adni a párttagságnak, vagy összevont taggyűlést csinálunk, vag;y a PB. tagjait kérjük fel a taggyűlés megtartására. Sok problémát és gondot ad azt megvalósítani, hogy politizáljanak a számokkal az elvtársak. A politikai alátámasztást kérdése, a politizálási készség a párttagság körében komoly probléma. Az érzelmi hatás kérdése. Általában a politikai munkában, taggyűlésen sokkal jobban kell foglalkozni az érzelmi hatás kérdésével. Egyetértek, hogy PB. ülés után az üzemi pártbizottságok is tűzzéknapirendre e kérdést, de kérésem, ha lehetne 1966 . első félévében. Kelly elvtársnő: Feltétlenül szóba kell hofani a kommunisták cselekvési egységére való hatását a taggyűléseknek. A napi politikai munkában azt tapasztaljuk, hogy a cselekvésre való egységes irány nem olyan ami előbbre vinné az ügyet. Jó lenne jobban kihangsúlyozni a vezetőségek szerepét a taggyűlések ijartalmi előkészítésében. | ' 'V f ' ' ■ .. ’ ■ \
