Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1964-10-15
* ü tó %%id¥.;.'utó'7;.. tó."!/';': to|iflHi- 12 -'" ■: " I •' ' ' * ‘ ‘ “’ • ' te ' A Chinoinnál most is az a véleményem, hogy az üzemszervezési csoport megállapításokát tesz ós ők maguk is elmondták, hogy a megállapítások, észrevételek, kidolgozott javaslatok után sok beleszólni valójuk nincs. Mi sem találtuk meg helyünket ebben a munkában, nagyon sokoldalú ez a feladat. Az elvtáfsak bírálatával egyetértek. ■ ’i ■ ' .totó | • ’ ■ r ,■ ..toY'to ® I ■ ' ' ; j Szávó elvtái'a: Egyet lehet érteni azokkal az elvtársakkal, akik felvetették, hogy ez az anyag azt a célt szolgálta, hogy képet adjon a kerületben lévő üzemszervezési csoportok munkájáról. Ezt a célt elérte. Séüja. volt, hogy megnézzük, hogy az 196o-as határozat után a kialakult üzemszervezési csoportok munkarendje, beleilleszkedése a vállalati szervezetbe, tevékenysége hogy fejlődik, hogy rs alakul. Erre vonatkozóan az anyag nyilvánvalóan - ha leszükitj - ve is - képet ad a Végrehajtó Bizottságnak. Az üzemek munka és üzemszervezési tevékenysége állandóan fjelőtoy a.ik# Ha figyelembe vesszük, hogy évről-évre a mennyiségi tervek növekádnek, a minőségi mutatók is meghatározott fejlődésen mennek keresztül, ha ehhez viszonyítjuk a beruházás helyzetét látnunk kell azt, hogy a megnövekedett feladatokat csak úgy tudjuk elvégezni, ha a munka és üzemszervezésre az elmúlt időszaknál többet fordítunk. Nyilvánvaló az elmúlt évek alatt komoly eredményeket értünk el a munka ós üzemszervezés területén, meghatározott előbbrehaladás történt. 196o—1963. évek között az 5 éves terv első 3 évében a kerület ipari üzemei általában teljesítették azokat a követelményeket, amelyek jelentkeztek. Kerületi üzemeink több mint 50 %-a nem hozta az önköltséggel kapcsolatos követelményeket. A termelési költségek alakulása azt mutatja, hogy o.l százaléktól 8 százalékig lépték túl az előirányzott termelési költségeket, amelyek mutatják, hogy a^ Y munka és üzemszervezéssel kapcsolatos bármilyen előbbrehaladás történt i3, még nem érték el azokat, amelyeket el kellett voln$. érni. Elsősorban ezen a területen a munka és üzemszervezés tevékenységét a vállalat minőségi mutatók vizsgálatára kell irányítani. A kérdésekben is felmerült, Kovács elvtárs is kitért a szemlélet kérdésére. { A munka és üzemszervezéssel kapcsolatban, mint ahogy az anyagból is kiderül, általában azt a szemléletet veti fel, hogy a munka és üzemszervezést ügyrend szervezésére szűkítik le a vállalatok többségénél. Ezen a téren a kerületi Pártbizottságnak olyan politikai munkát kell kifejteni, amely lehetővé teszi azt, hogy ennek a szükenértelmezett üzemszervezésnek kereteit kibővitse. Másik jelentkezik a gazdasági vezetők szemléletében. Általános tapasztalat, hogy gazdasági vezetőink felsőbb szinten általános vonatkozásban rendkivül sokat foglalkoznak a munka és üzemszervezés kérdéseivel, de csak általában foglalkoznak. / konkrét és az egész munkát előbbrevivő kérdéseket már ráhagyják a középkáderekre.A munka és üzemszervezés 2 légcsőben valósul meg. Ennek olyan következményei vannak, hogy a középkáderek saját területük problémáit ismdrik, ismerik a szűk keresztmetszetet ezen a területen és nem biztos hogy ott az.előbbrehaladás más területen nem-e okoz gazdasági problémákat, j: I _____áfa . j j r ■V . •; i
