Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1963-02-21
^fpájl \ • i ^ ' ' ' ’1 f — lo — ■fS • k Tóth elvtárs /Bp-i PB/ Egyetértek Kozák elvtársnőval, van fejlődés a politikai munkában, ezt az anyag is tükrözi, megegyezik a mi tapasztalatunkkal is, helyesen tükrözi az anyag ezt a fejlődést. Az utóbbi időben a politikai munka reszort jellege megszűnik, a pártszervezetek egészének szerves részévé válik. Maga az a tény, hogy itt van a VB. előtt az g agitációs munka, ez is azt mutatja, hogy a vál isztottt szervek egesz : tevékenységévé válik a politikai munka fontossága. Nagyon nehéz^ lemérni, hogy ebben a fejlődésben mennyire van benne a párt politi- te kája, a pártszervezet, tömegszervezetek munkája. Lényeg, hogy előbb-; fe lépjünk ós valamennyi szerv egyre inkább kezdi érezni, hogy egy feladat előtt nekünk politizálni kell, hogy mit miért akarunk csinálni. A határozati javaslatba benne van, hogy mi a feladata az agitációs bizottságnak. Véleméhyem szerint nem az agitációs bizott- ;; ságra kell hozni határozatot, hanem mi a.feladata a kerületi Pártja bizottságnak. Ilyen megfogalmazásra vigyázni kell. Ami az anyag | hiányossága és ezen érdemes elgondolkodni. Általában nem lehet agitálni, sok probléma van előttünk. Az anyag hiányossága, hogy az ühömi -agitáció valamennyi kérdésével foglalkozik, ebből kifolyólag nem tudott foglalkozni bizonyos területekkel, nem eleg konkrét, általános. Meggondolandó, hogy a jövőben nem volna-e helyesebb ha hozunk a po- te litikai munkáról anyagot, hogy egy területet, nagyon komolyan, pl* J ami jellemző az üzemekben arra hozzunk határozatot. Ez véleményem szerint előbbre viszi a munkát. _ Egyszerre minden kérdéssel foglalkozni nem lehet egyforma súllyal. Nekünk az a véleményünk, hogy a politikai munkában is vannak f ő ^ kérdések, amelyekre a figyelmet összpontositani kell a kövdtkező időben. Nem kell egyszerre mindennel foglalkozni. Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időben a külpolitikai agitációban nagyon komolyan mentünk előbbre. Véleményem szerint többet mentünk előbbre, mint a termelési agitációban. Nem volt pánik a kubai válság idegén, érzik az emberek, hogy van erő a szocialista táborban. Ami pozitív dolog, hogy az internacionalizmus erősödött az emberekben. Nem értik, hogy a Szovjetunió miért ismerte el Irakot, ugyanakkor üldözik ott a kommunistákat, A KGST vonalán kell előbbre lépnünk, mert úgy néz ki, hogy az internacionalizmus területe erősödött, ugyanakkor a nacionalizmus területe gyengébb. Nem tudom, hogy ebben a lo üzem- | ben ez mennyire probléma. A KGST propagálásában előbbre kell mennünk, lesznek viták, xproblémák, még a KGST-én belül is. A műszaki értelmiségieket^azért#is iz~. gatja, mert ők informáltabbak, mint az egyszerű dolgozó. Az átszervezéseknél is sok probléma merül fel. Itt a tájékoztatás a hiba, meg kellene magyarázni, ".7 mi az átszervezés_célja, hogy ez összefügg nemzetközi kérdésekkel is és belpolitikai kérdésekkel is. Itt főleg a tájékoztatást kellene megszervezni, ami az agitáció feladata. Azt nem értik a dolgozók - van egy bizonyos türelmetlenség - miért jó nekünk, hogy egy vezető szerv lesz es minden marad a helyen, nem látják, hogy most cs§ck a keretet teremtjük meg. A külpolitikai agitációnál yzt tapasztaljuk, hogy jelen pillanatban, ami problémát jelent az emberek, nem látják, hogy Amerika és Szovjetunió intézkedései, lépései között mi a különbség. Egy kalap alá veszik. A jövőben itt sokkal jobban le kell leplezni az amerikaiak külpolitikáját. Nem látják a dolgozók, hogy más a diplomáciai államközi kapcsolat és más a politikai kapcsolat.
