Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1961-06-01
■ ' ■ 0- : wawBWMínttraiuímiKtíwnaw« r* ^a<Hii»tóa)ism^*»®aK»ss«ssi' téfiafi . . ■ > » 5 i j . tii-2-A három műszakban termelő munkahelyekon napi lo porcé© tartanak a dolgozók, ami rontja a tomolétogysogot, mivel a báronnuszakOu gépkihasználás niatt ezt a szünetet 8 órán felül rádolgozni non lobot. A munkaidő kezdésével éö befejezésével, a n^kakö^ szünotck pontos bűtartásával kaposolatbon az egyes műhelyekben időjolzo-bcrondozéseket letooi tettünk. . . A munkaidő nem teljes kihasználásának vannak ■ azonban anonncgfűlolönunkafogyóiétól eredő Szubjektív okai,in. így pl. a bérkifizetőéi napokon a dől golók nunkaldcjóbon jelentős kiosos volt a non szabályozott nunfcabórkiflzo tési időpont niatt. A nunkabérkifizotés rendjét úgy alakítottuk ki, hogy a nüholyrészckbon a munkabér kifizetése csak a munkaidő bofejozésokor történhet.meg. A munkaidő-fényképezés során non tapasztaltuk -minthogy a P.B. határozat alapján nár 196o. novemberében felszámoltuk- azokat a jelentős munkádé kieséseket, anolyok a büffó-ollátással kapcsolatban állottak fönn a vállalatnál. t A megelőző időkre jellemző volt, hogy eSyrt§y csoport nggbizottbevásarlórá /3o fő/ munkaidő alatt vették fel az egyes dolgozóktól a megrendelőtöket utána a vállalat területén lévő büffébon bonyolitottak le a v ásarlast. A bevásárlók a büffé előtt sokszor félórákon keresztül álltak és ezzel n%do saját munkaidejükben, mind mogbizóik munkaidőjebon komoly kiesések adódtak. A büffé-ollátással kapcsolatos szervezésünk szerint a dolgozók szükségletüket a munkaidő megkezdése előtt tartoznak az üzemrészekben kijelölt beszerzővel /lo fő/ közölni, aki előre meghatározott időpontban végzi a beszerzést. ? Nehézséget okozott még a munkafegyelem kialakításában a vállalatnál J96o.óv bon is nagymértékben fennállott munkaerő-fluktuáció. Az cy folyamán tos ■scn.663 fo.létszámot.vettünk fel, Ugyáaakkor a vállalattól kilépő dolgozok ' száma 511 fő volt, amely a teljes létszámhoz viszonyítva 81 %-ot jelent os a tcmclókcnység alakulását károsan befolyásolta. A nunkaf egyelem-hiányosságaihoz tartozik, hogy 1961. év folyanén 139 fő ősz szcson 293 napot mulasztott igazolatlanul. A késonjovők szama 577 első négy hónapjában 3© igazolatlan mulasztás 65 napban és 183 dúlt elő. Az igazolatlan mulasztások 35 %-os javulását alacsonynak tartjuk, amely a késések állandósulása mellett rámutat arra, hogy a műszaki vezetők es nozgalái szervek törekvésük ellenére sem tudtak oda hatni, hogy az aj dolga,tok a bőrgyári munkát -mivel az nehéz, szennyes os buzos a többi iparágdkhőZ viszohyitvá-megszeressék. -V Munkafeltételek és leterheltség biztosítása toróm. A munkanap felmérése. munkaidőkiesést mutatott a műhelyem belül nem negfelo"’ő munkaszervezés niatt is. Pl. a meszes műhelyben az volt a jellemző, hogy ecvos munkacsoportoknál a hét utolsó napjain irreálisan magas nunkaloterhfítlce Volt. ugyanakkor a hót olső napjaiban a dolgozók non tudtak nunka- Idejüket megfelelően kihasználni az egyenlőtlen borforgalon matt. " 1 neszen műhelynek ez az ütomtclon termelése kihatással volt az utána következő cserzőműhelyekre, mélyek lökésszeruon> kaptak meg a meszesben letermelt hőmennyiséget és ez a saját területükön is egyenlőtlen nunkaleterholóst és tomclókonységronlást okozott. Az egész vállalat munkájára kihatással lévő, a meszes műhelyből ^induló ütemtolon tcrnolósnok az a magyarazata, hogy itt van a vallalat egyik lég szükobb krecztnetszeto, ’ .. ■ fi Az eddigi technológiái előírás szerint a lébőröke b Kt r pia; "-11 % . " .-" U * |
