Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1959-07-02
a CT CT 7- V » < ~ 1 ...............■■Iliig. ihj | II '»CT— ■ i ■ , W—HWWW •ri»i»wa»a ^f^mmaumr.mvtoKíMmm a I 'I jf * .....~........" I 1 ■ * . • x C ?3 az,hogy az üzemekben történő és az SZTK. által időnként kiküldött központi felülvizsgálok csak ritkán tudnak betegállományban lévőket kijelenteni. Ismételten fel kell vetni a betegek többszörös ellátásának kérdését. Jelenleg a Jiztositott fordulhat kezelés,illetőleg vizsgálat céljából a lakása szerint illetékes körzeti orvosához és rendelőintezetéhez,továbbá a munkahélye szerint illetékes üzemi orvoshoz és szakrendelőintézethez.így megtörténhetik,hogy a beteg négy helyen vizsgáltathatja és kezeltetheti magát,négy helyen irathat fel magénak gyógyszert.Ez is egyik tényezője a gyógyszárfogyasztás indokolatlan emelkedésének.Az SZTK. múlt évi gyógyszerszamlája csaknek 6oo millió forintot tett ki, A gyógyszerköltségek emelkedésének egyik további oka a költséges antibiotikumok / penicillin,streptómycin, klorocid stb./ és hormonok gyhkori használata^további a hiányos ellenőrzés. Az orvosutánképzés és utoánpótlls nem kielógi+'.Szemész-gégész.ideiggyógyász, urulogus,orthopéd és reumaszakorvos terén kifejezett a hiány.Ennek javítása céljából az eü.rnin.,ille.we a min. tanács elé olyan javallat került,hogy a nyugdijas orvosok napi három órás helyettesitő munkát vállalhassanak,Az az állapot is megszüntetendő, fo hogy a körzeti és a rendelőintézeti orvosok egész napi munkaidejüket kitöltő elfoglaltságukon kivül még. pzemorvosi részá1 lásokat is íténytélenek legyenek vállalani,mert különben sok üzem orvos nélkül maradna.Az orvosok szakmai munkájuk elvégzése érdekében az adminisztratív tennivalók alól minél nagyobb mértekben tehermentesitendők jól képzett középkáderek és orvosirnokok beállításával.A kórház - rendelőintézeti kapcsolat kiszélesítése érdekében kívánatos,hogy a szakrendelő orvosai rendszeresen bejárhassanak a kórházak hasonló jellegű ösztálvaira, a kórházi orvosok pedig a szakrendelő intézetben dolgoznának idonkint. Kórházak: A kórházi ágyak száma Budapesten 1959-ban lo.ooo lakosra számTTvá“lo2.7 Újpesten 129,az ipari vidékeken 38* g egyéb vidékeken j5o*4.Budapesterrvan az ország kórházi ágyainak kb. 4o foa.A kórházi ápolási idő a szükségesnél alacsonyabb főleg a belgyógyászati osztályo kon. A kerületben négy kórház működik,amelyeken összesen különböző osztály és összesen 1,113 ágy van.A kórházakban dolgozó orvosok száma 77 az eü. középkaderek ós kisegítő munkakörökben dolgozók száma 5o7. A kerület kórházainak osztályai általánosságban a szükségletet kielégítik,kivéve a belgyógyászatot.Ezen egy elfekvő osztály létesítésével lehetne segíteni.továbbá esetleg a kórházak egyes osztályainak‘átszervezésével, például az elégge ki nem használt két Szülő-nőgyógyászati osztály egyesítésével. Károsán érezteti hatását egy korszerű urulógia, szemészet,ideggyógyászat és bőrgyógyászati kórházai osztály 'hiánya.Evek óta foglalkozik a kerület a volt Szociálpolitikai Intézet helyiségeinek visszaszerzésével, amelyben jelenleg a Turjanicza Anna Apolonőképző működik, továbbá az Istvántelki utón lévő Siaiagra Stefaneurn visszaserzésével, amelyet jelenleg a Chinoin gyár használ. E két épülettel a kerület egész sor eü. problémáját meg lehetne oldani. Kórházaink közül a Károlyi kórháznak és a Városi kórháznak vannak jogosnak elismert orvosi létszám igényei, amelyeket illetékes felsőbb szervek hosszabb idő óta nem tudtak eddig megoldani, A kórházak személyzeti kérdései közül kiemelendő a másodorvosok kinevezésének Jgye. Kívánatos lenne, hogy ez a kórházigazgató által hirdetett pályázatok által történjék. A mostani rendszer szerint központilag ide helyezett orvosok között nagy számban vannak, nem Uj• pesten lakó fiatal orvosok, mig a helyben lakók a főváros más kerületeibe kapnak kinevezést, . 1 l s 1 — tt-üLJ
