Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1959-07-02
pffiMWMHHMn jj _ _......... ...._..... r" ‘ ' ÍG?/ J_e_l__e_n_t_é__s a kerület egészségügyi helyzetéről. Az MSZMP. Politikai Bizottsága a Budapest i , Párt VB.és,a Fővárosi, Tanács a közelmúltban megtárgyalta az ország és a főváros egészségügyi helyzetét és megállapitotta az egészségügyi helyzet további javítására szükséges feladatokat .Egyöntetűen megallapit'ást nyert az, hogy az ország és a főváros egészségügyi helyzete a felszabadulás óta lényegesen megjavult.Fagy eredményeket értünk el a társadalombiztosítás egységésitésével és kiterjesztésékel, továbbá a közegészsé-g ügyi szolgálat korszerű átszervezésével.Az egészségügyi hálózat a háború és az ellenforradalom által fokozott károkat nagyjában kiheverte.Az ellenforradalom egymaga 23.millió forint kárt okozott az egészségügyi intézményekben,A fejlődés azonban mennyiségileg elmaradt a népgazdaság fejlődéséhez képest,mert nem tudott lépést tartani a biztositotlaks zárnának növekedésével és az egészségügyi igéhyek emelkedésével. A felszabadulás előtt az ország lakosságának csak 31. foa volt betegség ellen biztositva. Jelenleg országosan 62 <,,Budapesten 95 1<- a fobiztositottak aránya. Az egészségügyi ellátás anyagi fedezetét az állami költségvetés évről-evre emelkedő értékben biztosit ja. Az utaolsó két évben például az e célra forditott összeg 3o #-al emelkedett.Kerületi viszonylatban az 1959 évi költségvetés kb. 75.millió forintos összegében az eü. célokra kb.42.millió forint van beállitva. Az orvosok száma 1938-ban országosan számitva lo.ooo lakosra 11.6 , 1957-ben 14*1 volt. A kórházi ágyak száma 1938-ban országosan lo.ooo lakosra 51,1957-ben 68:3 volt.A IV. kerületben lo.ooo lakosra 139 ágy iut.Világviszonvlatban az elíögádütt minimum lo.ooo lakosra 8o agy.A kerület kórházi ellátottsága tehát igen jó.Fnnek ellenére állandó helyhiánnyal kliai— küdünk.Ennek.magyarázata az,hogy kerületünk kórházainak kell a szomszédos területek,Rákospalota, Dunakeszi- Fót-Alag és környéke,sőt még a főváros XIII. kerületének egy részét is ellátni. ^ A felszabadulás óta a kerületben a következő uj egészségügyi intézmények létesültek: Szakrendelőintéaet,nyolc körzeti orvosi kendelő, idegbeteg-terhes gondozó, onkológiai gondozó-sport orvosi rendelés, anya-és csecsemőotthon.két anyatejgyüitőállomas, három anya -és csecsemővédőintézet ,négy területi és nyolc üzemi bölcsőde, iskolaszakorvosi rendelőintézet és gyermekpoliklinika. A kerület összes eü. dolgozóinak létszáma lo71 fő,közülük 215 orvos. Uiemoryo^i„gzolgálR.t.Az ipari dolgozók eü. ellátása állami feladat, íz 1551 évi 324. üzemo rvossal szemben 1957-ben már 8o3 üzemorvos volt az országban.Budapesten jelenleg 51o üzemben kb.41o,ooo dolgozó részesül üzemorvosi ellátásban.A IV. kerület 19 nagyüzemében kb. 36.ooo dolgozó számára van biz+ositva az üzemorvosi ellátás,8 főfoglalkozású és 26 részállásu üzemorvossal. Feladatuk 5 csoportra oszlik:Felvétel előtti alkamassági vizsgára, szűrés,gondozás,munkahygénés vizsgálatok és gvógyitó ténykedés.A Két legnagyobb üzemben /Magyar Pamutipar,Fgy. Izzó./szakrendelések is vannak és további hat üzemben fogászát is működik.Párom nagy üzemben /Magyar Pamut, Fgy. Izzó, és Chinoin /éjjeli ügyeletes szolgálatot is tartanak eü. Középkáderekkel. Az üzemorvosok a vállálatok vezetőségével, az üzemi bizottsággal és a Társadalombizt. tanáccsal karöltve igyekeznek feladataikat megoldani.Munkájuk iavitása érdekében üzemorvosként üzemorvosi tanfolyammal,de legakábbis belgyógyászati l -A í ; 1 1...........................* r-J
