Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1957-12-05
1 I -M 8$ 1 A munkaverseny iránya* -ti s • A legtöbb üzem munkaversenyének fő célkitűzése a minőség emelése, úgy apákkor., az önköltség•csökkentése, Általában csak a könnyűipari vállalatoknál találkoznak a mennyiségi termelés emelkedését célzo^célkitűzéssekkel* A könnyűiparban az átlagbér, illetve a plafon elerese nehezebb feladatokat ró a dolgozókra, mint a gépipar, vagy a nehézipar dolgozóinál* Minden üzem versenyének mozgatórugója az eWégi^nyereségreszesedés. A munkaversenybe komoly helyet foglal el a kiváló aolgózó címert folyó verseny. Ennek a két célnak, elérésére mozgósítják a dolgozókat és dolgozták ki a feladatterveket. A feladattervek általában meghatározták azt, hogy egy-egy üzemrésznek mit kell teljesíteni ahhoz, hogy nyereségrészesedést tudjon a vállalat fizetni, ami egyben képezi a verseny anyagi ösztönzését is* Az exportra tervelő vállalatoknál komoly súlyt fektetnek az exportkötelezettségek minőségi teljesítésére, ugyanakkor as önköltség csökkentesére. Ezt mutatja a Pannónia, a Duna Cipőgyár, á Ghinoin, stb. feladatterve. Hogy ez jóirányban halad az azt bizonyít ja, _hogyy a vállalatok exporttervüket a Ilí-ik negyedévben 103*8 %-ra teljesítették, A munkaversenyben komoly helyet foglal el a se le j tüsökként ésr'e kidolgozott feladatterv. Ennek az eredményéről még számadatok nem_állnak rendelkezésre, azonban az anyaghányad, alakulása azt bizonyltja, hogy itt is mutatkoznak gazdasági eredmények. Legszélesebb területe volna a munkaversenynek a termelékenység emelése, amit a legtöbb vállalat elmulasztott kidolgozni. A' 100 Et munkásbérre eső termelési értéket a bázishoz viszonyítva csát a Pannónia Szőrmeárugyár, a Tex-Fa, az Orvosi Műszergyár és az Omega érték el. Viszont . mind a 4 vállalat tervében komoly helyet foglal el a termelékenyseg eme- . lése, amit a dolgozók helyes szervezésével a munkaverseny irányításával el is értek, sőt a Pannónia és az Orvosi Műszergyár viszonylatban meg is haladtak. ü a munkaversenyben még mindig túl nagy helyet foglal el a munkafegyelem ótó'te kérdése, ami a munkaversenyt kissé formálissá teszi. Pl.: az Omegában a Vácumban, és a Táncsics Bőrgyárban és még több üzemben a dolgozok tt /■ azért is kapnak jópontot, ha nem kérnek el, vagy igazolatlanul nem hi‘ -^any óznák. Ez pedig'a legegyszerűbb munkamorál kötelezett: égé, amit akkor is be kell tartani, ha nincs munkaverseny. Helytelennek tartom az olyan typusü munkafelajánlásokat, mint amelyeket egyes vállalatoknál tesznek, pl.: a Táncsics Bőrgyárban a műszaki vezetők vállalták a munka mse, helyes megszervezését, az _ anyagok biztosítását, az ütemes termelés előkészítését, stb. Tehat mind olyan _ feladatokat vállaltak, ami egyébként is vezető funkciójukból fakad és azért megkapják-a rendes fizetésüket és a prémiumot. Az ilyen munkafelajánlások alkalmasak arra, hogy a munkaversenyt lejárassák és komolytalanná tegyék, ■' ) Hibának tartom, hogy a munkaverseny a csoportos versenyre tolódott át I - mert ez jellemzi leginkább a munkaverseny mai formáját. Ez pedig ki; zárja az egyéni kezdeményezést, az egyéni felelősséget, helyette kol■ lektiv eredményeket és kollektív hibákat hoz. felszínre. Persze vannak I üzemek, ahol az egyéni, vagy páros verseny a munka természeté miatt_ nem lehetséges, azonban ahol mód van egyéni versenyre - főleg a vasipar területén - nem helyes elterelni a csoportos, vagy üzemi verseny fele. A szakszervezetek helyzete a munkaversenyben. A szakszervezetek egyrésze szeptemberben még komoly ellenállást fejtett ki a munkaverseny iránt. Nem azt keresték, hogy milyen módszerekkel Ő t -W,aa*. «x -(JÓS LEVÉLTÁR I y ?. %o j , o—wete i w j—w»' i
