Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1989-03-01
: eredményekre jutottak. Hát elég, hogy ha a Szovjetuniót idézem, bár ott még többpártrendszerhez nem jutottak el, de a problémák, a hibák teljesen hasonló jellegűek, mint a nálunk. Ugyanolyan gazdasági, vezetési, struturális válságba jutottak, úgyan úgy érzik a véleményütköztetéseknek a szükségességét az érdekcsoportok, az érdekképviseletek jobb megnyilvánulását, markánsabb megjelenésének a valamilyen módon való elősegítését. Itt idézte az elvtárs a lengyel és az NDK példát. Ha jól tudom Lengyelországban és az NDK-ban is alkotmányosan rögzítve van a szocialista, vagy kommunista párt vezető szerepe. Tehát itt azért nem csak arről van szó, hogy a KB mit dekralál, hanem valóban itt egy teljes intézményrendszer, egy államformai alkotmányos, nem tudom a szakszerű 7 kifejezéseket rendszerben kell ezt a realitást elfogadni. Itt azt hiszem a döntő sző ott jött igazán meg, amikor az alkotmánytervezetben a párt vezető szerepét nem kívánják megfogalmazni. Én azt hiszem ez a döntő. Tehát lehet többpártrendszer, ahogy az említett szocialista országokban van, de mit ér az a többpártrendszer, hogyha gyakorlatilag a többi, másképp gondolkodó szervezetnek a működését eleve meggátoljuk. És itt még hagy tegyek ki egy másik aspestusára itt a taktika, stratégia kérdésére, amiről beszéltünk az előző napirendi pontnál, én azt hiszem, hogy egyet is értek, meg nem is értek egyet azzal, amit a Zentai elvtárs mondott itt az MSZMP. taktikájáról. Tehát én egyetértek azzal, hogy ha ahol lehet ott mi ne vonuljunk vissza, tehát ahol lehet tartsuk meg a stratégiai fontosságú jelenlétünket és szervezetünket. De azzal nem értek egyet, hogy itt alapvetően olyan kompromisszumok történnek, lehet hogy rosszul értem ^ amit mondok, amelyeket tulajdonképpen a gazdasági válság és hát én úgy értettem, hogy az adósság és a nyugat diktál ránk. Én azt hiszem, hogy nem kompromisszumokról van szó, itt arról a realitásról van szó véleményem szerint, amelyet ma a pártvezetés nagyon helyesen fölismer végre és kénytelen is, hiszen a környezete ezt ki is erőszakolja, hogy kénytelen fölismerni, hogy egész más társadalmi berendezkedést, egész más gazdasági felépítményt kiván, egész más a gazdasági törvényeknek egész másfajta igazítását, vagy azokhoz való igazodást kíván ez a fejlettségi szint amiben a mi országunk is, és hát a legtöbb szocialista ország, de hát mi erről nem beszélünk, mi csak a magunkról beszélünk, de én úgy gondolom hogy igazán azért a megerősítését a mi válsághelyzetünknek, a mi válságérzetünknek az adja, hogy teljesen hasonló cipőben járnak a többi szocialista országok is. Tehát ez mutatja, hogy ez a szisztéma, ez a rendszer zsákutcába fog jutni mmö; í .
