Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.9.a/3)

1989-05-20

W||p .................I § 1989. május 19., pénlek _________TANÁCSOK FÓRUMA

||||| mmmm nrnrr----~

-------------^„■,^.M^«m,^1Mr'M..w.iii>wyir«liiii»WiiiwMwuiiwii I mmtmmmm mmmmmmmammmmmmtmmmmmmmmmmmmmmmum— ;

■ Újpest: nem függetlenség, hanem önállóság

I Oldás és. kötés fl

\

-rwrasasan xs^sttastt ssrwsw^sfJ: S,S«S 11

■ megkérdeztem tőle, hogy is van kénytelen máshová továbbíta- mos m.nden szálat elvágni - ©©©©>' szó s^hofiv Kekem M

■ az ottani elszakadási kísérlet, ni, minthogy a megoldás lehe- teszi hozzá a tanácselnök. Az leiről V,B" nfedta a L#7noő fli

B • nyomban kijavított: nem akar- tősége nem az ö kezében van. elmúlt negyven évben ugyanis János Is mondta, a verse go H

■ nak kiszakadni a fővárosból, Az. állampolgár viszont rajta számos ponton Integrálódtak a partok meglelettése ebben a^do-H csak a lehető legnagyobb önál- kéri számon a dolgot. Ebben a csatolt városrészek a budapes- iogban _ szinte^ automatika an

■ lóságot kivánják kivívni ma- helyzetben az elnök csak ma- 11 maghoz, és ezt az illeszkedést nagy 000K0 fi fi M

■ guknak - Újpestnek. Végül is gyarázkodhat, a polgár pedig tppen e kerületek ©bekében heto ugyan is "°Sy e“* V J

■ ez a városrész — legalábbis a nagyot legyint... nem lenne hasznos felbontani. tmOercKci mauanuK a szapau

B múltban, de sok tekintetben Hogyan Is nézne ki tehát a Tehát a közmüvek, a közieke- választásokon kik.“ Pd©P«© Ilii

■ manapság is - önálló élelet él. mostani IV. kerület majdani dós. az egészségügy, a közép-Hl Persze a múlt... Alighanem.... -mT1_——

ezek összehangolására is. p

érdemes idézni a törvényt, 1 ' . :

B amely Újpestet és még számos *r > { I 11 * »J *1 fi Wf, m J A tanácselnök a testüle t

filí más várost, községet Budapestí §J> ' íí *** , J - » munkával kapcsolatban elff"-ff.

■ hez csatolta. Így kezdődik: I , M* 1 B /*,r'Í*rs • f • 1' I I mondta -zt is, hogy elképzelő-B ..A nagytőkések és löldbir- fal SSRSJfi*!* ftttT'"' * 5U’ « S J scuk smrini me0 szeretnek RH

torsok nipellenes áUamha- • | I #¥1 W »■ il fe/ szunteln, a végrehajtó btzo tsa- R

■ talma évtizedeken keresztül ff *“ * * L. J © ~‘fft* j] 1 ff fi- (a 0“1' amely csak arra volt o,

© gátolta a Budapesttel szom- AgÉ ©4', # j Í'M~*4 J í I® I 1 ho«í « I°Y*r0!,,tV,b. Z 111

BB szédos — főleg munkáslakta L /jjft , * J rendeltségeben intézkedjen, BBBB

B - településeknek a főváros- ' f~**| fffJg6É| W '> 1 kikapcsolja az érdemi teve- 1111

?' . sál történő egyesítését. *«•}*',! ’ JK kenységbol a testületet Az uj■ A múlt reakciós rendszere I .-.1 1 •*{ *K 1 H peSÍ' elgondolás szerint kisebb BH

B • ezzel is akadályozni töreke* AJwI -1 t! V H *1 tanácstestule et lenne célszerű ,

■ gélt az ország központjában, ‘ ' ' ^ j' uj;||—qj , A * '„rt létrehozni, slagjaiból pedig hat

a főváros önkormányzatában yWM&WQyto , J'|©q4- ’ j bizottságot. Ezek — az ugyren.

■ a munkásosztály politikai be- f I /{’ Sj ff • W$h* » ' d(- J0S‘. os iga'©atási, a s/mfolyásának érvényesülését. ]L-— I {} ' í* í Sí * Y?,© , 8 ’ í ,'

m Az elmúlt rendszernek ez a ffwl s t »,( !• ^ # J J ]át4s ©s szolgáltatási, a keru- WBÍ

,© merev ragaszkodása a gazda- jM MIMBWWMIÍÍMM etfejleszési a művelődés, es ,

M ságilag is Összefüggő, s egy. «É!4 .'L^iÉte©J Üuságpolitikai, valamint a csa-B másra utalt településeknek | ^ |tÍP©%feiÉ lá.!, s s.zocl. f riz0

■ !• - mesterkélt közigazgatási el- ft&F* U L Jkí^WWFf.Tl S ff íif fiJ sáB_ ttz

Bi különéléséhez, a Budapest Hl jl 3 apparátus szakmaiságai..Lhhoz RHl

■ • környékén lakó dolgozóknak fi if 'ff.B M yjfpl S»persze meglenne az az előnyük

■ _ gazdasági lehetőségeik, tioémásm 'Á 1 hogy egyrészt a szakigazgatás.

B kulturális értékeik és egész- I & ^ W A 4 osztályok jogi személytsege

BB ségiigyi viszonyaik szempont- . |íi, j IsJ ! MúÍiIí' , 4 1 ÉrMRB Tu?1^? ÍJ0?18 *í Ifl

‘ jából — súlyos hátrányokat ; q ' i fflWl emHtott szakbizottságok — a

Mt lelentett tÚ *, / 8«WWERBar»ft . . j mai helyzettel ellentétben —

^1 A fővárosi és a környező 'ff1 :

j ftiwr 1 döntési jogokat is kapnának.

települések dolgozóinak évti- ffXCsíff e f 1 )/ : fy , ^ ” J Perdöntő kérdés mindezeken

zedes vágya válik most való- tf 1 i I túl a gazdálkodás dolga. Feke- RRj

’ sáppá azzal, hogy a Magyar i$h' } le János szerint itt főleg a szeí"-".:

R Népköztársaság országgyűléléi mélyi jövedelemadóra, a helyi ^^R

B se megteremti a fővárossal . íf*'- *-*T ^ ^ 'v adóztatás bevezetésére, és az

BB egy gazdasági egységei ke- . btí'A VjA7, az úgynevezett pántlikázás nél- Bfl

■ pező városok és községek, 0 | 7 küli normatív állami támogatás

■ államigazgatási egységét." pSBIrendszerére kellene építeni az f

■ .. .. S önkormányzatok pénzupyi-gaz-B u0S’ nT ‘^H'iSK PMwf W,i 0 •» I 1 H áálkodásl szabadságát. Tehát WM

B volt az f*"leeetett dolsozok va* ’ { .Ltj'/J I fffl a fővárosi kerületeknek is sza■■

Bi *y* az ld. ze 1949 évi XXVI bad kezet kellene ez ügyben 11111

Ili törvény altal megfogalmazott f V? IBBHBMhBI »* fe ' adni — vélekednek Ú(pesten.

■ * csatlakozás, az azonban biztos, B^ÍSiáÉte«RA.Íi^Hl.*..fc4 jffiffliílSi'\*}t.W•%' i» ... , . , , s-c.,

I ^j%zrak:zt ■

.4 ben. Az ugyanis példátlan, hogy .. ú.",, « ^oz'naf aT.ltotminTto « H

I az^ndoWásf % merfhogy°azZol, , llőkészStóelben^'lLő "önkor■

B vashatrt három bekezdés volta- státusa? Csakúgy, mint az 1949- fokú oktatás területe lenne az, mányzati törvény koncepciójá^^H

■ , uéppen ez volna — ráadásul a ben csatolt másik hat város és • ahol az együttműködést fenn bán körvonalazott elvekkel.

BB kor ideológiáját ily mértékben .tizenhat község — a társközsé- kellene tartani. _ Más kérdés persze, hogy mind'RHl

B visszhangozva. S ez a törvény gek minlájára —, Budapest Fo- Az emlegetett újításra egye- ezek keretében mi legyen az-B a mai Nagy-Budapest közigaz- város Tanácsának önálló tár- bek melleit azért is van szűk- zal a bizonyos fővárosi igazga^^R

B aatási egységének jogi alapja... sült kerülete lenne. ség — magyarázta Fekete Já- tási modellel. Fekete János vé^^R

B » ! a Ezek az önkormányzatok nos —, mert a jelenlegi íőváro- leménye szerint az ő elképzelé-B 1 IL'tóJ’rHneulek a lakosság számának megfele- si konstrukció képtelen volt sük egy lehetséges változat.

B létkérdés, jóllehet az újpestiek számú tanácstagot dele- Budapest egyenletes és arányos Az mindenesetre valószínű, ^^B

B mai gondjai — s az egész fo- mnlnának u fővárosi tc-slü- fejlesztésére, de a kerületi ér- hogy egyetlen önkormányzati

ff város tanácsszervezetének ei- ,c,b (g a belső kerületek pol- dekek megjelenítésére sem. Így törvényben aligha lehet majd ^ff

B lentmondásai — ©ol0 árai kBivettenüi választanák azután nem csoda — tehetjük szabályozni a helyi, a megyek

ff i0í;ban ©pen ebbo1 , helyi képviselőiket a fővárosi hozzá —, hogy az olyan arány- és az ezektől merőben élütő ^ff

B Fekete János is azzal kezde . egyúttal saját lag elkülönült, sajátos történél-, fővárosi-kerületi önkormány^^H

ff beszélgetésünket hogy a fővá- “©©1® lesfiiícteibcn is mi múlttal rendelkező Város, zali típusokat. H

B rosi tanács és yálla/tab fint - mükadnínek. rész, mint Újpest, a relatív ön'- Újpesten egyébként elgondoz

ff Vi!i !?»«' mennhhn A dnloo lí nvece tehát — már állósulás útjára lépett. lásuk igazolására kísérletet ju- ,

ff lattan munkamegosztási rend- ami a fővárossal való viszonyt Ehhez persze az is kell, hogy vasolnak, ami 1990-ben kezdőd-H szer működik Csak egv példa illeti —, hogy a hajdan csatla- a valódi önkormányzatra alkal- ne. ^^R

ff ennek követk'ezményefÁek jel- kozott települések’ élén valódi más lestúlet jöjjön létre, amely Sl~ W

■ff

ff — — ■ . wmm