Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.9.a/3)

1979-12-11

"' 1I 9 • ' A kerületi iparvállalataink többsége ma még csak tervkoncepciókkal rendelkezik, végleges terve csak kevés vállalatnak van. Néhányan még ma sincsenek birtokában bizonyos információknak, amelyek a végleges tervek elkészítéséhez nélkülözhetetlenek. Ezért kerUleti összegzésről számszerűsítve csak megközelítő pontosság­gal beszélhetünk. A rendelkezésre álló információink alapján azonban * elmondhatjuk, hogy a termelés növekedésének üteme hasonló lesz az 1979 évihez, tehát változatlanul alacsony dinamikát mutat /4-6 % között/ Az értékesítés növektWS üteme azonos lesz a termelés növekedésével. Az ér­­tékesités szerkezetén belül a nem rubel kivitel növekedési Ut«B a leg­erőteljesebb, bár lassabb lesz az 1979 évinél /Döntően az Izzó dinamika oi >höL~- ) csökkenése miatt - 6-7 % dollár export növekedést terveznek/. J A tőkés expprt szerkezetén belül további jelentős változást terveznek vállalataink - erre ösztönzi őket a szabályozó rendszer is. Mivel a nyereség érdekeltség egybe lett kötve a tőkés export hatékony­sággal, a jelentős exportot bonyolító vállalatok tervezésének középpontjá­ba a dollár-deviza kitermelési mutató .javítása került. Ennek során az expprtbó® ktnseaimtk a kedvezőtlen gazdaságosságu cikkek és növekszik a gazdaságosan előállítható és jól értékesíthető termékek részaránya. A szocialista kivitel növekedése - az államközi egyezményeknek megfe­lelően - mérsékelt 2-4 %-os lesz. ró A szabályozó rendszer áódosulása következtében a vállalatkoknál képződő nyereség volumene csökken 198o~ban. Ezen keresztül csökken az érdekelt­ségi alapok nagysága is, ami azt jelenti, hogy szűkülni fognak - a későb­biek során - a fejlesztési erőforrások. Az a tapasztalatunk, hogy a vállalatok, szövetkezetek, gyárak felkészültek az uj szabályozó rendszer követelményeihez való igazodásban. Az uj sza­bályozó rendszer "vállalati nyelvre" fordítása után megkezdték a népgazda­sági és a vállalati érdek egybehangolását. A pártszervezeteknek és szerveknek a politikai munka eszközeivel szük­séges biztosítani a szemlélet változását abban a tekintetben, hogy a gaz­daságban lévő nehéz helyzetben további előrelépésre csak akkor számíthatunk, ha a hatékonyság belső tartalékainak további gyors feltárása megtörténik. I Budapest, 1979. dec. 13# I ta_________________________________________„_______.

Next

/
Thumbnails
Contents