Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1979-12-11
Í vágáig létrejöttek a vállalati művelődési bizottságok. A kezdeti útkeresés után ma már többnyire megfelelő, egységes művelődési program alapján dolgoznak. a*, üzemekben éa az oktatási intézményekben az elmúlt időszakban megkülönböztetett figyelem irányult a munkásmUvelődésre. A feladatterv kiemelte a felnőttoktatás fontosságát és eredményességének növelését határozta meg. Figyelembe kellett venni azt a tényt azonban, hogy a kerUlet munkásságának általános felkészültsége az elmúlt közel egy évtizedben végzett tudatos munka alapján javult. A fizikai dolgozók között egyre több az érettségizett. A szakmunkásképzők és szakközépiskolák esti és levelező tagozatán az elmúlt 5 óvben 2450 fő végzett, melyek több mint 87 %-a fizikai dolgozó. A vállalati tervekben főként a fiatalok, szakmunkások képzésére, továbbképzésére irányult nagyobb figyelem a korábbinál. Szükséges azonban felfigyelni arra, hogy a beiskolázottak létszámában az utolsó egykét évben - az előző évekhez viszonyítva - csökkenés van. Nagy erőfeszitések történtek az üzemekben dolgozó általános iskolát el nem végzettek számának mérséklésére, A beiskolázottak létszámában a fejlődés számottevő, A Dolgozók Általános Iskolájában végzett anulók száma 1898 fő. Az üzemek fizikai dolgozói közül azonban ma még a 40 éven aluliak mintegy 23,2 %-a hiányos általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A gazdasági és társadalmi szervek nagy gonddal foglalkoztak a tanulás szervezésével, segítésével. Az eredmények azonban nem Y kielégitőek. Az általános iskola 8 osztályát el nem végzettek száma újratermelődik, melyben a 30 éven aluli fizikai munkások aránya nö- ró vekedett. Ezért a vállalatok gazdasági, társadalmi szerveinek, különösen a KISZ-nek a további tudatos szervező, meggyőző munkáját és a felelősségét fokozottabban érvényesíteni kell. A munkahelyek a szakmai és politikai képzést, illetve továbbképzést kiemelten kezelik. Javultak ós bővültek a szakmai ismerotszerzés, a terme lés igényeinek megfelelő szakismeretek nyújtásának lehetőségei. Betanító és munkásképző tanfolyamokat szerveznek. Hangsúlyozást érdemel, hogy az üzemi,a műszaki és közgazdász értelmiségnek a szerepe mind nagyobb, a szakmai előadások, vizsgaelőkészitő konzultációk vállalása munkájuk egyre természetesebb tartozékává lett. , 1