Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1979-12-11
....... r—a . toifo'.; 'lm . ■ • . 2 íUcto-; ' '-: • ’ "- 4 -nehézipar súlya. A fejlesztések, beruházások eredményeként jelentősen megnőtt a kerületi vállalatok, szövetkezetek exporttevékenysége. 1979-ben a megtermelt árumennyiség 46 %-át külföldi piacokon értékesítették, mintegy 12,5 milliárd forint értékben. A nem rubel ©számolása export növekedésében döntő szerepet tölt be az Egyesült Izzó és a Chinoin, mely két vállalat a tőkés export 80 %-át produkálja. A két vállalat a tőkés export V. ötéves tervbeli gyorstitemü növelése érdekében jelentős összegeket vott igénybe a jobban értékesíthető árualapokat növelő beruházási hitelkeretből. E mellett is várható, hogy az előirányzott nem szocialista export növekedése a tervezett színt alatt realizálódik, döntően az ismert külpiaci problémák miatt. ró A termelési, értékesítési növekedést a jelentős u.1 beruházások, vala- Y mint a rekonstrukciós jellegű beruházások eredményezték. A IV. ötéves tervidőszakból áthúzódott és az V. ötéves tervben indított beruházásokra öt év alatt vállalataink és szövetkezeteink 11 milliárd forintot fordítanak. A beruházási eszközök 40 %-át gépekre és berendezésekre, 20 %-át technolégiai fejlesztésre, 30 %-át építésre, 10 %-át szociális, jóléti körülmények javítására fordítják. A beruházások végrehajtásának pozitiv hatásaként a gépek és berendezések aránya az összes állóeszközökön belül 51 %-ra nő. A beruházásoknak mintegy fele a budapesti és ezen belül zömében a kerületi üzemek korszerűsítését szolgálta, teljesítve ezzel az 1975-ös kerületi pártértekezlet ezirányu határozatát. A beruházásoknak az V. ötéves tervek szerint 7,5 milliárd Pt. értékű Y termelési többletet kell eredményezni, s ez teljesülni is fog, Ezon belül a beruházások eredményeképpen 3,5 milliárd forinttal kell növel- ró ni a nem rubel elszámolású exportot. Az V. ötéves tervcélok eddigi teljesítéséből azt a következtetést lehet levonni, hogy a tőkén export árualapot növelő beruházások megvalósítása a tervezett ütemnek megfelelően halad, azok általában határidőre megvalósulnak, a tervezett beruházási kereteket betartják, a termelő kapacitások kiépülnek. A beruházások kivitelezését, megvalósítását számos probléma zavarta a beszámolási időszakban, mindenekelőtt az építőipari kapacitások biztosítása, a termelőeszközök folyamatos beszerzésének nehézségei, A megvalósított ipari beruházások negatív hatása az a tény, hogy az állóeszközök növekménye a tervidőszakban is meghaladta a termelési érték növekedését, vagyis a létrehozott korszerű eszközök kihasználása a tervezett szint alatt maradt.
