Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1979-04-20
- — •* — — T v • í^m'.m^ifm^MmaasmBKm '■■.■■'fVPXV'DVXX'X'XpPAfWfPhráraYyra.:'■ VhyVVXV:irá’rá ;■•" ti vrarararararatiraV^^ra*7" I | I ' * ’ *r'STS*0?3{ f -\ fo , J «• 2 • /10,5 %-ról 12,2 %-ra emelkedett/. Az egyes ágazatokban elárt fejlődést az l.sz. táblázat tartalmazza, Az l.sz. tábla adataiból megállapítható, hogy a legnagyobb termelésnövekedést a gépipari ágazat mutatta /18,5 %/ ami a KB, határozatban előirányzott országos átlagnak háromszorosa. A gépipar ós a nehézipar kb. 4,5 %-kal magasabb termelést ért el az 1978-ra tervezett értéknél. A kerületi vállalatok és szövetkezetek 1980-ra 29 milliárdos termelési értéket terveztek és 1978-ban 26 milliárdot értek el. Ebből arra lehet következtetni, hogy a 29 milliárdos termelési értéket a vállalatok elérhetik, esetleg túl is teljesíthetik. A 12,2 %-os termelésnövekedés kb. 92,1 %-ban termelékenység növekedésből származott. Ennek eredményeként az 1 foglalkoztatottra jutó termey lékenység 1978. évben 11,7 %-kal növekedett az állami iparban. Az Újpesti Gyapjuszövőgyár kivételével minden vállalat növelte a termelékenységet, /2,sz. táblázat/. Kiemelkedően magas termelékexiység növekedés jelentkezett a Chinoin Vállalatnál /18 %-os/, az Izzónál /16,6 %-os/, valamint a Duna Cipőgyárban /14,4 %—os/a 1978. évre az állami ipar 16,6 %-os tőkés export növekedést tervezett, s e mellett a szocialista exportot az államközi szerződéseknek megfelelően kb. 1,6 %-kal tervezte emelni. Az 1978. évi értékesítési arányokat vizsgálva megállapítható, /lásd; ff2 l.sz. táblázat/ hogy az export növekedés Üteme lényegesen elmaradt a termelésnövekedés Ütemétől, A többlet termelésből a szocialista export 9,8 %-kal, mig a tőkés export 6,1 %-kal nőtt. Az export növekedés üteméből megállapítható, hogy 1978. évben a kerületi Ipar nem tudta a tőkés piacokon a tervezett árumennyiséget értékesíteni, A tervtől és a bázistól a legnagyobb lemaradás a könnyűiparban jelentkezett, ahol egy vállalat sem érte el a tervezett értékesítését és a bázis volument is csak két vállalat /Bőripari Vállalat, Újpesti Cérnagyár/ tudta növelni. A Gép- és Nehézipari ágazat a bázishoz viszonyítva a tőkés exportját növelte, de a tervezett értékesítési volumentől kb, 6,5 %-kal elmaradt.
