Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.9.a/3)

1977-04-19

Ilcsik elvtárs kiegészítésében említette a Budapesti számokhoz vi­szonyítva a kerületi számainkat. Közismert volt előttem is, hogy nincs szégyenkezni valónk. Mégis szeretnék néhány tapasztalatot el­mondani saját nézőpontomból. A jelentés statisztikájából ha megnézzük a politikai iskolai végzettség kérdését meg lehet állapítani, hogy felsőfokú politikai végzettséggel rendelkezik a párttagság 1,6 %-a. Én ezt kevésnek tartom. Hasonlóképpen kevésnek tartom a középfokú végzettséggel rendelkezők arányát, amely 11,9 %• A statisztikából az is kitűnik, hogy alsófokti képzettséggel rendelkezik a párttagság 27,2 %-a. Ezekkel úgy érzem nem lehetünk megelégedve. Jelenleg ke­rületi szinten a párttagság 3 %-a részesül alacsony politikai képesí­tést nyújtó oktatásban. Ha itt előbbre kívánunk lépni sok-sok évnek kell eltelni amig a párttagság alsófoku képzettségi szintje magasabb arányban növekszik. Itt térnék ki az ML középiskola 2 éves tagozatára. Nem vitatható a két éves átváltás színvonalban, tartalomban előbbre­­lépést jelent. Mégis ennek egyetértésével azt javasolnám, hogy az 1 éves középiskolát ha mód és lehetőség van rá ne szüntessük meg. fo Nálunk a káderállomány 98 %-a politikai iskolázottság oldaláról le van rendezve. Mi ezekre a tanfolyamokra olyan embereket iskolázunk be, akikből kádereket akarunk nevelni, olyan pártonkivülieket, akikből párttagokat akarunk nevelni. Javaslom megfontolás tárgyává tenni az 1 éves középiskola valamilyen formában történő fenntartását. Néhány gondolatot a politikai kiadványok terjesztésével kapcsolatban. Nem nehéz a számokból megállapítani, hogy 5,6 párttagra esik egy Pártélot. Azt sem nehéz kiszámolni, hogy egy párttagra 116 Ft, értékű Kossuth kiadvány vásárlása esne, ha csak ezt párttagok vásárolnák, de ezt vásárolják a pártonkivüliek, de vásárolják a pártszervezetek saját könyvtárukba és jutalmazás céljából is. Ezen is érdemes volna elgon­dolkodni. A jelentés foglalkozik részletesen a propagandisták gond­jaival, felkészítésével. Propagandistáink 53 %-ának állami iskolai végzettsége középfokú, vagy annál alacsonyabb. 29 %-ának politikai is­kolai végzettsége vagy egyáltalán nincs, vagy csak alsófoku. Nagyon egyet tudok érteni a jelentés megállapításával, hogy ezen gyökeresen kell változtatni. Nem lehet évente csak két alkalommal az oktatás kér­désével foglalkozni pártszervezeti szinten, mert csak állandó irányí­tással, ellenőrzéssel lehet eredményeket elérni. Az ellenőrzést szük­­fo séges javitani. A helyi oktatás ellenőrzésére több gondot tudunk for­dítani, de a kerületi oktatáson, szakosítón, oktatási igazgatóságon tanulók ellenőrzése nehezebb. A legtöbb gond a tanultak gyakorlati életben való realizálásában jelentkezik.Sajnos nem tükröződik a párt­tagok, pártonkivüli vezető emberek mindennapi életében, kiállásában egységesen az az ismeretanyag, amelyet ma már joggal elvárhatunk. Sokan tanulnak a tudásért és ez az a kérdés, amire leginkább oda kellene figyelni és ez a pártfegyelem, pértegység kérdését felveti. Úgy vélem és meggyőződésem, hogy a jelentés összeállítói pontos elő­készítéssel, reális értékeléssel, megfelelő következtetések levonásá­val és jó javaslatokkal készítették el a jelentést és a feladattervet. A jelentés és a feladátterv elfogadását javaslom. Palásti Erzsébet elvtársnő; Az egészségügyben a politikai oktatás kisugárzó hatású. Az egészség­­ügyi dolgozók heterogén összetétele nagyon megnehezíti az oktatást. Kerületünkben az egészségügy integrálódása 1977. január 1-ével kezdő­dött meg az alapszervezetek összevonásával és ennek előnye már a Politikai oktatási munkában is megnyilvánult. { _ | . 4 -

Next

/
Thumbnails
Contents