Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1975-01-22
, i' A ’í' * i,,1 ■/ 7.''-A' . • A ,7'• ■ ■'* ■■ • V' ' >' ív ‘ . . i róWWW'fi ■. ; y' , '■ : _¥V g V • .■ . j; .'..V .1 1 .: ;, 7 v _• , • _ • mm ^ mm A 2. bekezdéshez. Véleményem, ho© a felszabadulás előtt a magyar gazdáságra a feudális agráripari ország volt a kifejező. A felszabadulás után az volt a jellemző, hogy a kisparaszti gazdaság volt az uralkodó forma. 4. old. a./ pontnál az államélet szó helyett államunk szerkezetének fejlesztése a helyesebb kifejezés. 6. old, első bekezdés, amikor a honvédelmi fejlesztésről van szó. "Fegyveres erőink az egész társadalom közreműködésére támaszkodnak". Ez igaz, de inkább az a jellemző, hogy fegyveres erőink társadalmunk erőforrásaira, vagy gazdaságunk erőforrásaira és közreműködésére szorítkoznak. Vadas Sándorné elv társnőt Y Somogyi elvtárs vetette fel, s nagyon egyetó tek vele, nagyon vártuk ezt a program-tervezetet. Magam részéről nagyon felemeiének tartom azt a célt, amit a tervezet meghatároz, hogy 15-2o éven belül fel kell építeni a fejlett szocialista társadalmat. A program-tervezet egyértelműen meghatározza a hozzá vezető utat Egyértelmű a tervezetben az is, hogy a munkásosztály állandóan növekvő osztály, egyetértést váltott ki, hogy kiemelten kezeli a program a termelőszövetkezetek egyesítését, s majd állami vállalatokká fejlesztését, ami természetesen lassú, hosszú folyamat lesz. Aláhúznám, hogy valamennyi fejezete érthető, világos, szervesen kapcsolódik a program-tervezet a kongresszusi irányelvekbe zn, nem jár külön utón, az egyik perspektivikus, a másik rövid távra határoz meg bizonyos feladatokat. Néhány gondolatot vetnék fel. "Az MSZMP egyesíti soraiban a munkásosztály és a társadalom többi rétegeit...stb" Itt a fogalmazás azért helytelen, mert két alapvető osztály van óa politikai hiba a parasztságot rétegnek tekinteni. Nagy visszhangot váltott ki, hogy nem szabályozzák kellő mértékben a kisiparosok, kiskereskedők olyan tevékenységét, amely visszaélésekre, ^ spekulációra ad okot. Úgy vetődik fel a kérdés szabad-e ebben a 15-2o éves perspektívát méghatározni, nem-e a következő 5 év felada-ta, hogy ezt megszűntessük. Gondolkodni ke i lene az állami és szövetkezeti ipar megfelelő fejlesztésén, kulturáltabb szolgáltató iparon, mert szerintem csak az állami ós szövetkezeti ipar képes szabályozni a kisiparosok, kiskereskedők tevékenységén. Az irányelvek megfogalmazzák, hogy általánossá kelik tenni a jövő nemzedék középfokú, főiskolai képzését. Ez szép cél, de itt oda kell figyelni a tanári kaf szakképzettségének és világnézeti nevelésének kérdésére is. Másik gondolat, hogy ezt a célt csak akkor tudjuk elérni, ha érvényt szerzünk annak a kormányrendeletnek, hogy a 8 általánost nem végzettek aránya csökkenjen. Egyetlen üzem sem. rendezkedhet be hosszabb távon arra, hogy a 8 általánost nem végzetteket tanítsa, mert ez elvonja a figyelmet a szakmunkásképzésről. Néhány szót az üzemi demokrácia kérdéséről. Túlzottnak tartom azt a követelményt, hogy a tervek készítésébe vonjuk be a dolgozókat. Ez zavart kell hét as emberek fejében. Tisztázni kellene egyértelműen mit is értünk üzemi demokrácián. Magyarországon megvannak az üzemi demokrácia bevált fórumai, ezeket kellene kellő tartalommal megtölteni. A 9* oldalon a nők, az ifjúság kérdéséről van szó. A bél egyértelmű, bár nem ártana jobban részletezni. Szükséges, hogy a nők un. második műszakján enyhítsünk.. A programtervezet meghatározza, hogy as egyedül élő anyáját segíteni kell.
