Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1975-04-22
"ff L « ;¥.ra ’'-V ■ ' ' ' ■ ' ' ■ X ;■ ; | ':; í 4\ ixfx X 4 m>;■-■■■ ■rá.;lx.'.:%v - i->S;.n3-y-/< í II1;’' >. í | •- 3 -A tervek 1974-ben - a sok gond, probléma mellett - megvalósultak a kerület üzemeiben. 1974-ben a termelési volumen az állami iparban 12,7 %-kal jelentkezett, ami magas számnak tekinthető, az országos 8 %-kal szemben. Az állami ipar az utóbbi 2 évben gyorsabban tudta növelni a volumenjét, mint a szövetkezeti ipar, korábban forditott volt a helyzet. Ez természetesen a rekonstruk-r ció következménye. A többlettermelés 2,5.milliárd termék többletet jelentett a kerületi ipar vonatkozásában, ami önmagában is jelentős szám.Elérte a 17 milliárdos termelést a kerületi ipar. A legdinamikusabb növekedést 1974-ben a nehéziparhoz tartozó vállalatok mutatták: 24 %. Annyit hozzáfűznék és azért is dicséretes eredmény, mert a legkevesebb rekonstrukció az elmúlt 4 évben itt történt, bár igaz, hogy 1968-as évek előtt ezek az üzemek jelentős fejlődéshez jutottak. Jelentősen növelte termelését a KGM iparág 13 %-kal és a textilipar ugyancsak 13 %-kal, Y a szövetkezeti ipar 12 %-kal. Felvetődhet a kérdés, hogy hová kerültek ezek a többlettermékek. Megállapítható a számadatokból, y hogy az állami ipar a belkereskedelemnek 28 %-kal adott több árut, mint 1973-ban, ugyanakkor 12 %-kal még növelni tudta az exportját is. A szövetkezeti iparból a belkereskedelemnek 7,5 %kai jutott több termék, exportra 18 %, tehát a szövetkezeti ipar termelésének zömét exportra vitte. A növekvő árbevétel jelentősen növelte a vállalatok nyereségét 28 %-kal nőtt az országos 16 %-kal szemben. Az állami ipar nyeresége gyorsabban nőtt, mint a szövetkezeti, ahol ez 18 %-os. Veszteséges ipari egység nem volt 1974-ben, Ha azt keressük, mi volt a nyereség növekedés forrása azt a választ adhatjuk, hogy alapvetően a termelési volumen növekedése volt, de megállapítható, hogy jelentkeztek önköltségi források is, ami a korábbi években elég ritkaság volt. 3,5 %-kal csökkent az önköltség a kerület üzemeiben, ez jelentős nyereséget hozott. 9 %-kal nőtt a kerületi iparban dolgozó munkások, alkalmazottak havi átlagos jövedelme. A szövetkezeti iparban ugyanez a növekedés 6,1 % volt, tehát alacsonyabb, mint a korábbi évekoen. Érdekes vonás, hogy egyforma arányban nőtt az alkalmazottak és munkások jövedelme, bár az volt a célkitűzés, hogy gyorabban kell növelni a munkások jövedelmét.Leszűrhetjük azt a következtetést, hogy ezekben az eredményekoen kifejeződik az ipari dolgozók erőfeszítése, a párt és gazdasági vezetés között kialakult eredményes együttműködés és a kongresszusi versenyben jelentkező vállalások teljesítése is. Megállapítható az is, hogy 1974-ben minden szempontból nőtt a vállalatok hatékonysága. A pozitiv eredmények mellett nincs okunk az elbizakodásra, problémáink jelentősek. Legjelentősebb problémának azt tekintette a VB, hogy a készletgazdálkodás a vállalatoknál romlott. Ezt elsősorban az anyagellátásban jelentkező bizonytalanság váltotta ki, de egyéb más tényezők is közrejátszottal?. Egyes vállalatoknál a megengedettnél nagyobb készletek jelentkeztek, Altalábana könnyűipari vállalatoknál készletfeíhalmozás__nem_ jelentkezik. Másik jelentős probléma, hogy a textil és szőrmeiparban a rendelésállomány csökkenő tendenciát mutat, az__értékesitési gondok ebben az iparágban nem csökkennek. Jelentős problémának kel.1 tekinteni, hogy a dinamikusan fejlődő vállalatok_általában forgóalap hiánnyal küzködnek, ami gátolja a szállítói számiak kifizetését. Ennek sok összetevője van. Minden esetre ma mar ez olyan mértékű, hogy a felsőszintű vezetőket is foglalkoztatja, a megoldási lehetőséget keresik és meg is fogjak találni. r I-— -----------------------------------------------------------------------------------------------------=J I wXfGlX X X 11 * m II 1 B 1 M I 3 PH gJII fi ÍJ ij ) gj iljlfj
