Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1975-01-22
A 6. old. 3. pont a szocialista állam fejlődéséről szól. A külső és belső funkciója egyértelmű ós világosi a belső funkciójánál? fejlesztésénél szükséges lenne hangsúlyozni, hogy a fejlettebb szocialista társadalomban az állam egyes funkciókat a fejlődés során fokozatosan átfog adni a politikai szakmai és rétegszervezeteknek, ezért ezek tevékenységét fokozatosan fejleszteni kell, erre ezeket a szerveket fel kell készíteni. A II. fejezetben az első pont végén az állami és szövetkezeti szektor kormányzati szabályozásáról van szó, ahol szükséges lenne, hogy a szövetkezeti gazdálkodásnak az állami gazdálkodás szabályozása irányába kellene közeledni. A 2-es pontban a tulajdonformák kérdéséről van szó. A föld hasznosítása feleljen meg a dolgozó közösségek, állampolgárok egyetemes érdekeinek megfogalmazást érthetőbben, konkrétabban kellene kialakítani. Ugyancsak a 2-es pont második fejezetében a y mezőgazdasági szövetkezetek földtulajdonáról, földek, telkek adás-vételének szabályozásáról, spekuláció megszüntetéséről van szó. Felvetődik az is, hogy egy sor dologban túlhaladott állapontban vagyunk, egy sor telek, föld magantulajdónban van, ezt meg lehet állítani a közepén, de lehet felvetni, hogy a társadalom egyik része bérlőként, a másik .része tulajdonosként fog élni a társadalomban. Ezek gyakorlati problémák. Felvetődik, hogy napjainkban na© arányban építünk lakásokat, amelyek nem az állam tulajdonában vannak, vagy lesznek a későbbiek folyamán nem lehet-e ebből probléma. A 4-es pontnál "A szocialista &'llara támogatja a munkából.•.stb” Kiindulási alapelvnek itt a szocialista elosztás alapelvének a munka szerinti elosztásnál? kell lenni. A többi fogalmazás ebből következik. A szövetkezeti tulajdon használatáról használati szót, nem tulajdont használunk. Nem eléggé szól a program az ipari szövetkezetek helyzetéről, jövőjéről. 7. pont, a./bekezdés ”... a munkásosztály, amelynek társadalmi befolyása tovább erősödik.” a ”befolyáfja” szó helyett a munkásosztály szerepét, politikai hatalmát hangsúlyoznám. Ugyancsak Y e bekezdésben van szó arról, hogy a munkásosztály soraiban uj igények és képességek is kifejlődnek, talán lehetne valamit erről konkrétabban szólni. A b./ pont jútban van egy mondfcö a gépesítés és a munka termeléker, sógének jelentős növekedése következtében a mezőgazdaságban nő a szakképzett munkások és más dolgozók aránya. Nem tudom pontos-e így, mert a szakképzett munkások ós dolgozók eredmó**nyeshetik a munka termelékenységének jelentősebb növekedését. A c./ pontban az értelmiség arányáról, jelentőségéről van szó. Kellene a jövőre konkrétabb célkitűzést tenni az értelmiségnek a munkásokból és parasztokból való pótlására. 8-as pont utolsó sorában az egyéni életpályák szó helyett általánosabb és pontosabb a személyiség teljes kibontakozása megfogalmazás. 9. pontban a nemzetiségi politikáról és internacionalizmusról van"szó. A kettő összefügg, elfogadom, értem, de mégis keveredik a két fogalom. Ugyancsak ennél a pontnál ”...szerepet tölt be a szocialista társadalmak belső egységének...” nagyon bonyolult a mondott, de ez több helyen is van. 10. pontban a nők helyzetéről és ezzel kapcsolatos programról, célokról többet kellene szólni. 11. pontnál a programszerüség hiányzik a stílusából. A 12—es pontot ismétlésnek tartom, 1 : J rá7'"""'rá£ra: ££'■ vX.-£X. ...- 3 -
