Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.9.a/3)

1975-07-11

i- 11 -Elhangzott a vitában, hogy azzal a munkaerővel, amink van jobban kell gazdálkodni. Elavult normáink vannak, teljesít­mény nélküli béreket fizetünk. Ebben konkrét intézkedéseket ^ kell tenni. A VB vitájában felvetődött, mi történne az ország­ban, ha kimondanánk, hogy julius 1-től egyetlen vállalatnál túlóra nincs. Javasolnánk, néhány vállalat vezetőjét kérjük nézzék meg indokolt-e a túlórázás. Meg kell próbálni ebben valamit tenni. A müszakszámok növelésének sok összefüggője van. Milyen gazdálkodás az, amikor óriási értékű gépeink kihaszná­latlanok. Ezen nekünk gondolkodni, intézkedni lépni kellene előbbre. Azzal, hogy valamely vállalatnál emelik a munkabért az országban a munkaerő helyzetet nem oldja meg. Ettől nem lesz több munkás - lehet, hogy valamely gyárnak több munkása lesz, de akkor rálicitál a másik és eljutunk oda, ahová eljutottunk. _ Javaslom ezt az utat ne járjuk, nem is járhatjuk a határozat szerint. Nem a béremeléssel kell megoldani a kéi’dést, hanem a tartalékok feltárásával, a takarékosabb munkával, amely itt felvetődött és még sok mindennel, ami nem vetődött fel. Nem lehet sablonokban, általánosságokban gondolkodni, mert egyet­len megállapítás sem igaz mindenkire egyformán. A szabályozók­kal kapcsolatban ezeket is úgy kell felfogni, hogy ezeket is állandóan szabályozni kell,, nem örök érvényűek, elavulhatnak, nem lehet sablonosán alkalmazni. Igaza van Mészáros elvtarsnak, hogy az 1968-ban elindított reform alapvetően jó, nem térünk vissza az 1968. előtti utasitásos rendszerhez, de jól kell tud­ni, hogy a közgazdasági szabályozók mellett az államnak bizo­nyos dolgokat jobban kézben kell tartania, direkt eszközökkel ott ahol szükséges, ott ahol kell. Pesti elvtárs mondotta, hogy sajnos nem minden vállalat van érdeketté téve a tőkés import csökkentésében. Ha nincs érde­keltté téve szabályozókkal, akkor is utasításokkal, intézkedé­sekkel, rendeletekkel végre kell hajtani. A készletekkel kap­csolatban. Van aki jól járt, van aki nem. Nekünk gazdasági és politikai vezetőknek nemcsak akkor kellene teljes képet kap­nunk a gazdálkodásunk helyzetéről, amikor elkészül a mérleg. Minden szin-ten naprakész állapotban kellene gazdálkodni. A vezetés színvonalát minden szinten növelni szükséges, nemcsak vezérigazgatói, igazgatói szintre vonatkozóan, hanem minden szintre, művezetők szintjére is. Minél okosabb, minél jobb vezetés, annál stabilabb, biztosabb a tervezett célok megvaló­sítása. Ez olyan tartalék, ami pénzbe sem kerül.A készletek­kel kapcsolatosan szükséges megnézni konkrétan, hogy mit tu­dunk abból gazdaságosan felhasználni. A készletgazdálkodás azt jelenti, hogy gazdálkodni vele, mert egyébként a készlet fel­halmozás. Mi a felesleges készletek felhalmozását akarjuk csök­kenteni. Értjük, hogy átmenetileg indokolt helyenként az adott normáktól több készlet, de pontosan tudni kell milyen bélből. A gazdaságtalan termékekről néhány gondolatot. Naprakészen tudni kell, hogy a gyárban termelt termékeink _ közül mi az ami hosszabb távon gazdaságtalan és akkor dönteni, hogy mit lehet vele csinálni, megszüntetni, gazdaságossá tenni,vagy valami más megoldást találni. 1 •

Next

/
Thumbnails
Contents