Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1972-04-25
Elsősorban azt; kall vizsgálni véleményünk szerint, hogy a koncepció megalapozott-e, a párt és a kormány célkitűzéseit biztositják-e. Sok fejlesztés koncepció nélkül történik, lát a vállalat egy szép gépet megveszi, utána töri a fejét, hogy amit le tud gyártani kinek adja el. Ezeket, mint koncepció kérdését kell kezelni, mert a fejlesztést nem lehet csak a műszaki tevékenységre épiteni. Másik, amit vizsgálni kell, hogy a fejlesztési költségek számítása reális költségtényezőkön alapaul-e. Miután a banki előírások meghatározott irányba tolják a vállalatokat, uöbb költséget kihagynak, pl. a forgóalapot. Vizsgálni kell, hogy a fejlesztés megvalósításának üteme és a rendelkezésre álló erőforrások összhangba vannak-e. Vizsgálni kell, hogy a budapesti és vidéki fejlesztés aránya célszerü-e. Miután ez is állandóan visszatérő téma, ismeretes az elvtársak előtt is, hogy a Bp-i iparban keleukezect fejlesztési alap kétharmadát vidéki gyárak fejlesztésére használjuk pillanatnyilag.fel. Az a kérdés, hogy ez az arány jó-e. Ezek azok a problémák, amelyeket újból célszerű hogy elemzés alá kerüljenek. Külön felveti feladatnak a tájékoztató a textilipari rekonstrukció figyelemmel kisérését. Itt elsősorban azt javasoljuk Vizsgálni, hogy a gyártmányfejlesztés megfelel-e a piaci igényeknek.Itt ^ sok probléma van a gazdaságtalan termékekkel is. A textiliparban szükségszerű, hogy a korszerűtlen gépek selejtezését is vizsgálják, elemezzék, miután a textilipar rendkívül elavult gépparkkal rendelkezik. A tájékoztató felveti, hogy az üzem- és munkaszervezés kérdését is szükséges vizsgálni a KB. decemberi határozatának megfelelően. Itt elsősorban azt szükséges megnézni, hogy korszerü-e a szervezeti felépítése a vállalatnak. Követi-e a belső ra c ha ni zmus azt az igényt, amit általában a termelési forma, a technológia diktál.' A munkaköri leírások megiele Inek-a a követelményeknek, a döntési szintek kialakítása biztosit-e rugalmasságot. Itt sok^ olyan tényező van, ami mindenféle eszközbefektetés nélkül javíthatja a munkát. Érdemes foglalkozni azzal, hogy kialakultak-e azok a módszerek, amelyek a jelenlegi szemléletben található hiányosságokat felszámolja. E célra jobban fel lehet használni az üzemi sajtókat, a politikai agitációt, vállalati oktatást. y Negyedik feladatként vab meghatározva 1972-re a gazdaságtalan tevékenység vizsgálata. Ez is a KB határozata, arai júniusban iog VB ülés elé kerülni. Összefoglalva megállapithatsó, hogy 1971-ben a Kerület ipara egészében eredményesen fejlődött, a gondok jelentős része a fogyasztói igények és a termelés összhangjának hiányából adódott. A közgazdasági szabályozók általában helyes irányba ösztönöztek, de ez mellett iá egyes területeken a szabályozók nem a politikai célkitűzéseket segítették. Helyes irányba ösztönzött a szabályozó, mert a termelékenység, termelés és a jövedelmek általában emelkedtek.A pártszervezetek gazdaságszervező munkája és színvonala jelentősen emelkedett. Lényeges kérdések kerültek a pártszervezetek elé, az együttműködés általában javvú*3 a párt és gazdasági vezetők kozott. Még az merülhet fel hiányosságként, hogy kevés a céltudatos beszámoltatás. Általában a szűk szakmai kérdésekre szorítkoznak a beszámoltatások, nam vizsgálják szélesebben a munkahelyi légkört és azokat a kihatásokat, amelyek a vezetési tevékenységből származnak. _ M- 9 -1 4 I
