Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1972-04-25
Jelentés az 1971. évi gazdasági feladatok végrehajtásának tapasztalatairól. A kerule~ti iparvállalatok és szövetkezetek 1972. évi gazdaságpolitikai célkitűzései a KB.~197T. december 1-i ha t ár o za t a a la pján . Lázár elvtárs / kiégés zitós/ A kiküldött anyagot a PVB megtárgyalta és megfelelő határozatokat hozott. Szeretném kiegészíteni az anyagot néhány olyan dologgal, ami a vfta során felmerült. A kerületi ipar termelés növekedése legnagyobb a nehéziparban volt 12,8 % utána lo,5 %-ot a kohó- és gépipar ért el, ettől eltérően 3» 1 %-ot a könnyűipar és a szövetkezeti ipar 7,6 %-ot. Ez a növekedés az állami iparban 700 millió többterméket jelentett. Egyre világosabbá válik, az a tendencia, hogy a fogyasztói igények és a termelői kapacitások a könnyűiparban a kiegyenlítődés felé haladnak. Egyes iparágakban - ruha, textil, cipő - ra kapacitás kihasználás felesleg is mutatkozik időnként.ugyanakkor fogyasztói szempontból vizsgálva elég sokszor lehet hallani, hogy nem lehet kapni ezt, vagy azt. Jelentkezik választékhiány a piacon, ami arra mutat, hogy a hazai ipar még mindig nem tudja a fogyasztói igényeket felmérni, sőt még vitatják azt is, hogy kinek a feladata a felmérés az iparnak, vagy a kereskedelemnek. A mi véleményünk, hogy a piackutatás elsősorban a termelő szektor feladata, a gyáraknak kell a piacot felmérni. Nem lehet várni a termelőknek arra, hogy valaki megmondja mit kell termelni. Mutatja ez a problémakör azt is, hogy nem elég megfelelő még mindig a reklámtevékenység, nem ismerik a fogyasztók az uj termékeket, sok esetben nem tudják, hogy ezt, vagy azt a terméket ezzel, vagy azzal helyettesíthetővé tették már. Egyet tud, hogy valaminek az ára feljebb ment, de hogy miért azt nem. Nincs olyan gyárt mánypropagandánK, amely megmonianá, hogy az a termék mennyivel jobb. Mutatja ez a helyzet azt is, hogy a vállalatoknál a gyártmányfejlesztés nem megalapozott. Jellemezhető a kerületi ipar 1971. évi tevékenysége azáltal is, hogy a jöveoelmek nem úgy alakultak, ahogy terveznék, azt is meg lehet állapítani, hogy a részesedés csökkenő tendenciát mutat, egyes vállalatoknál a tartalékalapot vették igénybe. Végül jellemezhető azzal az 1971iévi gazdálkodás, hogy minden vállalat és szövetkezet nyereséges volt. Néhány szót az az 1971. évi gazdálkodással kapcsolatos problémákról. Elsősorban alapproblémaként állapította meg a gazdasági bizottság a VB vitája után, hogy a fejlesztési igény és a rendelkezésre álló források összhangját nem sikerült biztosítani. Minden vállalat kidolgozta a IV. ötéves tervét, de nem minden vállalatnál van meg erre a fedezet. A kért hiteleket több vállalat nem kapta meg.Budapesti iparban 16,5 milliárd a forráshiány. Amikor a IV. kerület fejlesztését tárgyaltuk felmerült, hogy minden meglévő vállalatnak Kell-e fejleszteni, van-e erre pénz lehetőség. Az 1 év_megmutatta, hogy nincs lehetőség, pénzügyileg nem tudjuk finanszírozni ezeket a fejlesztéseket. Annak ellenére, hogy a vállalatoknál kitűzött célok megalapozottak, mégsincs pénzügyi lehetőség, hogy megvalósuljon, ezért sok helyen a célkitűzést el kell halasztani. ^ * rá ■ -x- 7 -II. napirend:- -- - - - ----------- —i— ■ — — -■ • --....... - ■ ■ ■ - ■ - . - - . - -