Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1972-09-21
i í^M’* H'Xi .,'/' 4 * ■ y-'* . / ?I u'>. w, •> =m| l'Y'V'% *\ tilY //,’ 1 ' nj f J'^AU tí. ? *, va v f «» ® «/ . 0 <© Ü0 fii 4Uul ' 1% V , <, pi? ssaKtetf f. s w Y l ,< ■í| : |^ ! '" 1-I 1 I- 6 -Az átmeneti szakasz tele van ellentmondásokkal, de ezeket mi magunk is termeljük. A munkásoknak az a véleménye, hogy a párt politikája jó, egyetértenek, jónak tartják a X. kongresszuson megfogalmazott dolgokat, de nem tudják elfogadni azt ami náluk van. Alakul az a szemlélet, amit megint nem lehet elfogadni, hogy a politika jó, a vezetés fent jó, de itt, ahol realizálni kell mindent elrontunk. Kevés szó esik arról mit értelmezünk azon, hogy kommunista felelősséggel végzett munka. Arról beszélünk, hogy laza a fegyelem, a vezetők munkaerőhiány miatt nem merik megkövetelni a becsületes munkát, de ma szégyen arról beséélni, ho®' a mi üzemünkben a kommunisták becsülettel végzik tevékenységüket. Nekünk a kerületben le kellene ülni a különböző szintű vezetőkkel, elmondani, hogy a mai szakaszban mit várhatunk el a kommunista vezetőktől, de ez nem oldja meg a problémát, ebben helyileg kell intézkedni. Úgy gondolom, ha előbbre akarunk menni csak ezeken az apró, napi politikai feladatok megfogalmazásán és követelmény rendszerén keresztül tudunk előbbre menni. A közggndolkodási anyag csak úgy értékes, ha ennek elolvasása után a pórttitkár elvtársaink az alapszervezetekben meg merik fogalmazni a konkrét, kedvezőtlen jelenségeket, amelyek a kommunista közgondolkodás és magatartársból negatívan hatnak a területen. Egyetértek Ilcsik elvtárssal, hogy kell a múltról beszélni, de ahhoz, hogy a napi gondok megoldódjanak ez mellett arányukban, fontosságéban a napi dolgokban lévő ellentétekről, problémákról kell beszélni és azt kell nekünk a napi munka, során feloldani. Kemérxv László elvtárs: A szocialista közgondolkodás anyaga véleményem szerint azt a hangulatot tükrözi, amit egy gondolatébresztő anyagnak tükröznie kell. A közgondolkodás megítéléséhez bizonyos igényeket, elvárásokat kell megfogalmaznunk, s ezekben nagyon differenciáltan kell eljárnunk. Nem lehet hasonlitási alap egy korábbi szakasz, csak a mából szabad kiindulni és a jövő meghatározását kell igényként, elvárásként megfogalmazni. Ha a mából indulunk ki sok esetben tó*-© bizonyos nosztalgiákat is feli kell adnunk. Véleményem, hogy a közgondolkodás igenis összhangban van a mai társadalmi gazdasági élettel, mindazzal amit teremtettünk ebben az országban és tendenciájában jól halad, s ezt az ifjúságon keresztül lehet lemérni. Még akkor is, ha az ifjúság a társadalom más rétegeihez viszonyítván más gondokkal küzd. A gazdaságpolitikának hatásai olyan gondokat vetnek fel, amely, mint társadalmi rugó az érdekben jelentkeznek elsősorban. Ma lényegében mindenkinek érdeke, hogy munkásnak vallja magát, mert az érdeke azt kívánja, hogy a szocialista társadalomban, ahol kimondjuk, hogy a munkásosztály vezető szerepe érvényesül, mindenki aki nem is tartozik bele ebbe a fogalomkörbe , akiknek politikai érdekei nem is azonosak a mi érdekeinkkel, de a jelenlegi gazdasági követelmények olyanok, hogy munkásnak vallja magát. Ez éppen az elvárások és igények kialakításakor zavarólag hathat. Amikor megfogalmazzuk, hogy a mi t árs ad almunkban az anyagi örhtönzésnek létalapja van és ez elszaladt az erkölcsi ösztönzéssel szemben. Amikor a demokratizmusra apelálunk és véleményeket kérünk olyan igények is megfogalmazódnak, amelyek jelenlegi lehetőségeinkkel nem állnak összhangban. Véleményem szerint a szocialista közgondolkodást perspektívában is kell vizsgálni, még pedig az ideálok megfogalmazásóban. Itt jelentkezik elsősorban az ifjúság problémája. 1 I , — gg_ ................................................. ______----------------------------------------- '"Ili . Il.l J ___ -
