Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1971-12-17
«í - ' í f } flf- 5 -Helyesnek tartaném, ha a KISZ megnézné, hogy az iskolákban mennyien vesznek bérletet;, hisz a kulturálódásukat ez nagymértékben hozzásegíthetné. Az anyagban lévő javaslatok, feladatok meghatározzák és ráirányítják a párt, szakszervezet, gazdasági vezetés figyelmét a hogyan továbbra. Javaslom, hogy a PB vezetése járuljon hozzá ahhoz, hogy ez az anyag nálunk maradjon. Kemény László elvtárs: A jelentést elemzőnek, jónek, értékelőnek tartom. Ez a jelentés nem festi tragikusra a kerület művelődési helyzetét és ez a helyes. Ugyanúgy, ahogy társadalmunk egyéb vonatkozásában fejlődik, úgy fejlődik a művelődéspolitikánk is. Önmagához képest a műveltség fejlődött, de a társadalom egyéb fejlődésével lépést tud-e tartani itt merülnek fél a gondok. A művelődésben fontos szerep jut ma már a TV-nek, rádiónak, kommunikációs esÉközöknek. Nem tartom tragikusnak, hogy ha kevesebben járnak színházba, moziba, kevesebben látogatják a könyvtárakat. Ma már a munkások is többet költenek könyvre, saját könyviárat alakítanak ki. Ennek következtében Y N átalakul a művelődés szerkezete és ezt figyelembe kell venni. A gondokat az anyag helyesen elemi. Néhány dologra térnék ki. Az alapozás kérdéséhez. Azt mondjuk, hogy a feszített termelés nem ad lehetőséget arra, hogy megfelelő arányban és a követelményeknek megfelelően vegyenek részt állami oktatásban. A munkásosztály utánpótlása a fiatalokból kerül ki, s náluk kell az alapozást jobban megszervezni, mélyíteni. Itt látok hiányosságokat, főleg a szakmunkástanulók körében. A kerületi szakmunkás intézetek személyi, tárgyi feltételei, ahogy a szakmát oktatják véleményem szerint nem az igényeknek megfelelő. Ezt a fiatalok különböző fórumokon gyakran felvetik. Másik gond, hogy a különböző közösségekben, elsősorban a munkásszállásokon nincsenek meg azok a feltételek, hogy a már megszerzett műveltséget tovább fejlesszék. A túlórázást negatív kritériumnak tartom a munkásmüveltség kérdésénél. A jelentés 20. oldalán ”jobb ha nem tud ennél többet” kifejezés, amely egy gazdasági vezetőnél hangzott el rendkívül elítélendő, de az a sajnálatos, hogy nem egyedüli jelenség ez. Nemcsak ^ a munkások, beosztottak felé hangzik el, hanem a gazdasági vezető önmaga felé is érvényesíti. Az anyag feladatul szabja a KISZ szervezetnek, hogy jobban koordináljak tevékenységüket a szakszervezettel, Tanáccsal. Úgy gondolom feltétlenül szükség van erre, sok probléma merül fel a mi munkánkban is. A jelentésben megjelölt feladatokat fontosnak, szükségesnek tartom. Filipszki János elvtárs: Elemezni kellene a műveltség kritériumát. Úgy csengett ki, mintha a műveltség kritériumának egyetlen meghatározója az iskolai végzettség lenne. Ez meghatározója, de nem lehet egyedüli meghatározó. A szocializmus építését müveit, de szocialista gondolkodású emberekkel kívánjuk végrehajtani. Ismerek jó néhány olyan mérnököt, akik amikor munkájukat végzik egyedül a szakmai világban keresik a megoldást, s akár milyen jó szakemberek ezek tévednek a legtöbbe t. v r ■» IL i > | *'*’ I
