Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1971-12-17
0 — 2 — Politikai oldalról közelítve a kérdést. A munkásosztály uralkodó osztály vezető szerepét mind magasabb szinten kell megvalósítania. Továbbá a legnagyobb létszámú társadalmi réteg kerületünkben: magatartása, politikai erkölcsi arculata, müveltséfe, szakmai tudása mégha jározó az egész társadalomra, ppen ezért a kultúra eszközeivel is erősítenünk kell politikai-világnézeti arpulatát, erkölcsi meggyőződését, hövelni szakmai képzettségét. És nem utolsó sorban hozzájárulni ahhoz, hogy az emberek élete tartalmasabbá váljon, s a mövekvő szabad időt az egyén, a család és a társadalom gazdagodására fordítsák. Egy ilyen nagy réteg műveltségi színvonalának, arculatának megrajzolása, megítélése, nehéz feladat. Törekedtünk a tárgyilagosságra, a hitelességre, de ezt a törekvésünket nehezítette, hogy nem állt a rendelkezésünkre megfelelő összehasonlítási adat. Ennek hiányában a mai átlagmüveltség kritériumaihoz, a társadalmi szükségletekhez, elvárásokhoz viszonyítottunk és szabtuk meg a feladatokat. A munkásság művelődési helyzetének elemzésével párhuzamosan a kerületi közművelődési tevékenységet, annak funkcionálását, helyét, szerepét, segítését is vizsgáljuk. Erre Y azért van szükség, mert a munkások művelődése a keretekben valósul meg, másrészt a művelődési munka egészét jobban kell politikai és társadalmi céljaink szolgálatába állítanunk. A kulturális tevékenységet a maga szélességében tárgyalja az anyag. Ezért kiterjed a politikai, szakmai és általános műveltség összefüggéseire. Ennek ellenére a politikai oktatás eredményeit, problémáit külön nem részletezzük, mivel az ideológiai munka, a pártoktatáo témái a Pártbizottság választott testületéi előtt rendszeresen szerepelnek. Mégis engedjék meg, hogy egy-két adattal bemutassam a munkások politikai műveltségét. A pártoktatás különböző formáin tanuló fizikai dolgozók száma évek óta 3ooo-35oo fő körül mozog, a résztvevők 5o %-át teszi ki az oktatásnak. A tömegszervezeti oktatásban is tanulnak néhány ezren, bár e tanfolyamok inkább politikai informatív jelleggel bírnak. Az igényesebb oktatási formákra és káderképző tanfolyamokra /ML esti egyetem, középiskola, stb./ viszonylag kevesen jutnak ^ el a váltószakmány, a bejárás, a nőknél a családi teendők miatt. Ennek megváltoztatásán is gondolkoznunk kell. Említi a jelentés a 8 általánost nem végzett fiatalkorúak viszonylag nagy létszámát. Kiegészítésként engedjék meg, hogy elmondjam: nem elsősorban kerületünk iskoláiban termelődik ez a nagy létszám. Az l97o/71-es oktatási évben kerületiünkben 17 fiatalt mentettek fel, illetve maradt ki. Ez a 8. osztályban tanulók /704 fő/ 2,5 %-a. A vidékről berjáró^ból és a környező falvakból adódik ez a viszonylag nagy létszám. E fogyatékosságok felszámolása az üzemi szervektől kiván nagy erőfeszítéseket. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy kerületünk általános iskoláiban az oktató-nevelő munka hatékonyságát ne javítsuk. Erre nagy szükség van. A jelentést e gondolatokkal kívántam kiegészíteni. A PVB 1971» julius 10-én az anyagot megvitatta és elfogadta. Az ott elhangzott észrevételekkel, javaslatokkal kiegészítve a jelentést a kerületi Párabizottság elé terjesztjük. L A I 1 ' . . ' A; . ‘ *| ’ K > i i / '-■ * 1 í !t „ j i .
