Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.9.a/3)

1967-07-07

[ T ' 4 .»• í 1 t.- 3 » Látható tehát, hogy a kidolgozott termelői árreform az egész mecha­nizmus megvalósításának egyik leghatásosabb eszköze lesz. összhangot teremt az árban, az adóban, a jövedelmezőségben és a külkereskede­lemben. ' Hátra van még a következő időszak legfontosabb feladata a fogyasztói árrendszer kialakítása oly módon, hogy a jelenleginél szorosabb kapcso­lat jöjjön létre a termelői árak és a fogyazstói árak között. b./ Az állami vállalatok jövedelem felhasználásának szabályozása. Az uj gazdasági mechanizmus másik magyon fontos közgazdasági eszköze a vállalati jövedelem felhasználás szabályozása. Az uj mechanizmus körülményei között az állam hatféle formában végez jövedelem elvonást a vállalati tiszta jöveddlemből* Ilyen többek között a vállalati teremlési adó, melynek az a rendelte­tése, hogy segítségével elvonják a kivételesen kedvező helyzetben lévő ^ vállalatok indokolatlanul magas jövedelmének egy részét. Ebből pőtlókolja, mérsékeli más vállalatoknál mindazokat a különbözőségeket, amelyek nem a vállalat irányítása, vezetése, vagy a kollektíva hibájá­ból adódik, hanem objektív okokból jöttek létre. /Pl. természeti adott­ságok TSZ-ben, Elavult géppark, stb./ Tehát a nem munkával szerzett jövedelem elvonását, az igazságos elosztás szocialista elvó| szolgálja. Nyereség-adózás? A nyereségadózás a mindenkori 5 éves terv előirányzatainak figyelem­bevételével alakul ki. A nyereségadó-rendszer a népgazdaság minden ágában egységes elvek szerint épül fel ós a nyereseget progresszív módon adóztatja. A progresszív adóelvonás erősiti a vállalat érdekeltségét a nyereség növelésében és hozzájárul a vállalatok közötti nem kívánatos differen­ciálódás csökkenéséhez. Várható az is, hogy a vállalatok között anyagi, személyi, piaci ós más egyéb különbözősége miatt jelentős lesz a vállalatok közötti jöve­­delmekülönbség.Ennek következtében túl nagy lenne a differenciáló­dás a yzemólyl jövedelmekben. Ez zavarólag hatna az életszínvonal poli­tikára. Ezért a kormányzati szervek elhatározták, hogy?- szabályozzák a vállalatoknál maradó nyereség felhasználás ós az alapok képzésének rendjét.- Továbbá, hogy gazdaságileg megalapozatlan béremelésekre ne kerül­hessen sor, az állami átmenetileg 1968-ra 4 %-ban maximálja az át­lagbérek emelkedését. Viszont engedi a nyereségrészesedés fokozott növekedését•- Ugyancsak folyik azoknak a szabályoknak kidolgozása, amely lehetővé teszik, hogy a vállalatok saját alapjuk egy részét lakásépítésre, illetőleg a dolgozók lakásépítésének támogatására használhassák fel.- Állami döntés született a bórenkivüli vállalati juttatásokkal kap. csolathan is. I _ AL —

Next

/
Thumbnails
Contents