Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1967-12-05
jSjs^^sma^íSíaBMiMBöiHas Y :.4:D:: ifi/ :■> Yv d,Ly /■•'■/"''/kiXXikfAXkr'X'X'L'x XXAXiiiXAiXpikyfi,iXX'MX'li ;X". 4,-- Y..ÜI ' - ...............■ ’ ■' " ' — “ | I I *- 5 -Most a káderekkel, vezetőkkel való foglalkozásnak ilyen időszakát kell, hogy megérjük. Ezzel kapcsolatban szeretné# érinteni/?olyan kérdést, amely jelentős mértékben lép Kelőt érbe. Ez annak a hármas érddkeltségnek helyes felfogása, képviselete és érvényesítése, amely abban jut kifejezésre, hogy a népgazdasági érdekeket is képviselni és érvényesíteni kell, a helyi kollektív érdekeit és az ^ jegyes emberét is. Ez nem lesz könnyű feladat azért fém/namcsak azért} mertYadott területen, eöfe% működő párt, gazdasági, szakszervezeti szervek vezetői valamiféle külön elhatározás alapján ártani akarnának a népgazdasági érdekeknek, hanem helyzetüknél fogva valószínű előtérbe fognak kerülni a helyi érdekek. Éppen ez miatt a KB-nak az a véleménye, hogy az eggyel feljebb működő pártszerveknek és a velük együtt dolgozó állami, gazdasági szerveknek kell különösen nagy figyelmet fordítani arra, hogy az össznépid? lé gyes emberek érdeke megfelelően érvényre jusson. Az igazgató helyzete. Ő, mint az állam megbízottja kell hogy képviselje az ossz társadalmi érdeket, de az igazgató nemcsak az állam megbízottja az adott gyárban, hanem a helyi kollektívának is felelős a tevékenységéért. A helyes arányok megtalálása nem is lesz olyan könnyű, mert a helyi érdekek jobb képviseletében nemcsak az igazgató érdekelt, hanem az ott dolgozó helyi pártszervdzet és szakszervezet "y is. Erre feltétlenül fel kell hivni a.figyelmet. Az érdekek helyes egyeztetése, a jó koordináció egyik alapvető, fontos része kell, hogy legyen a pártmunkának az elkövetkezendő időszakban. A mi társadalmunk a munka társadalma, éj munka nagyobb anyagi elismerésének a jövőben méginkább, mint eddig csakis a jó és a jóminőségi, a még jobb munka lehet. A reform előkészítésének legutolsó szakaszában néhány olyan jelenséggel találtuk magunkat szembe, amikoris ennek a helyes és nélkülözhetetlen feltételnek a mellőzésével arra törekedtek, hogy bizonyos.^ügyeskedésekkel jussanak plusz nyereséghez. Példákat lehetne felhő zni',yakl'K'már most ebben az időszakban'folyan felárakat számolnak fel, amá’iy feltétlenül tisztességtelen hasznot jelent. Kezdeményeznünk kell, hogy valamilyen módon a raktárak, készletek számba legyenek véve. A tisztességtelen nyereségre való törekvést tüzzel-vassal irtani kell és azonnal jelezni kell, hogy az intézkedés mielőbb megtörténjék. Ezek nem általában jellemzőek, de ilyennel lehet találkozni. Az jár a helyes utón, aki a figyelmét arra forditja, hogy a jobb munka legyen a nagyobb nyereség és jövedelem szilárd alapja, amire törekszünk a reform során. Azt az igazgatót, vállalati törekvést kell előnyben részesíteni, ahol a figyelmet arra fordítják, hogy a ténylegesen kezükben lévő potenciális erőt az eddiginél jobban a termelés szolgálatába, a gazdaságos termelés szolgálatába állítsák. A reform sikeres megvalósításénak nagyon fontos feltétele, hogy mások rovására tisztességtelen előnyre, gazdasági előnyre és efkölcsi előnyre senki ne tehessen szert. Az uj irányítás rendszert úgy kell tekintetnünk, mint az igazságosabb elosztás, a jobb munka szisztémáját. Jogokról és kötelezettségekről néhány szót. Szeretném aláhúzni, hogy a reform viszonyai között méginkább érvényes az a régebbi megállapításunk, hogy joga teljeskörüen csak annak legyen, aki a kötelességeket teíjeskörüen teljesiti. Ennek érvényt kell szerezni. Az áruellátással és fogyasztással kapcsolatban néhány szót. Szeretném aláhúzni, hogy a reform megvalósítása szempontjából a belső piac, a kereskedelem szervezettsege, a jobb ellátás nagy jelentőséggel bir. i L i ,|
