Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1967-10-10
r— ' ' ■ . . ! i- 3 -séget is vállaló, sok tényezőből összetevődő veztőkészség, hatékonyabb igényeként fog jelentkezni. A vezetői készségek és ismeretek alapja az ember társadalmi szükségleteinek - a ma szükségleteinek Ismerete. A vezető ismerje meg a dolgozó igényét a munkára, a változatosságra, azt a törekvését, hogy helyzetét az adott szervezetben biztonságosan és megfelelőnek érezze, tudja, hogy személyes értékét elismerik, bevonják a döntésekbe, a vezetés és a kollektíva különböző akcióiba, kezdeményezéseit méltányolják, figyelembe veszik, egyszóval megbecsült tagjai egy közösségnek.! szükségleteket a vezetőnek nemcsak egy-egy személy vonatkozásában, hanem az általa közvetlenül és közvetve vezetett közösség egésze tekintetében is ismernie káli. Rendeüznie kell olyan ismeretekkel, hogy az egész közösségben fel tudja mérni a helyzetet, a közösségi munka színvonalát es körülményeit, az emberek egymáshoz való helyzetét, megtudja fogalmazni a problémákat és azokra megoldást is talál. Azok a vezetők, akik kedvező politikai ós munkalégkört tudnak teremteni, a munkatársaikat képesek maguk mellé sorakoztatni, nemcsak a gazdasági feladatok sikeres végrehajtásának feltételét biztosíthatják, hanem egyúttal a dolgozók tudatformálását is elősegítik. A hármas követelmény ilyen hasznosítása segítheti a vezetőt a kollek' tiva irányába szükséges megértés növelésében, a párt politikájának megvalósítását kifejező közösóógi célok általános elfogadtatásában. Befejezésül néhány szót az alapszervezetek munkájáról és felelősségéről. Megállapítható, hogy az alapszervezetek ebbeli munkája még sok helyen kialakulatlan, s a legjobb szándék mellett is csak formális.Ritkán kerül sor ilyen jellegű beszámoltatásra, s osak elvétve alakul ki vita a káderek kommunista nevelése tekintetében. Az alapszervezetek ilyenirányú munkájára rányomja bélyegét az is, hogy a titkár ós a vezetőségi tagok anyagilag függő viszonyban vannak, ami a vezetői hiányosságok elnézésére, sőt elvtelen megalkuvásra is vezet, ügy vélem ezért is helyes volt a módósitott hatásköri listának elkészítése, mely az alapaz ervezetek kádermunkájában segítség lesz, s a Politikai Bizottság határazatának helyes alkalmazásával, együttesen lemérhető eredményeket jelent önállóságuk és felelősségük fokozásában. A párt káderpolitikája politikai kérdés, és pedig össze' tett, bonyolult kérdés, mert az embereket kell megítélni. Éppen ezért legfontosabb szempont a párt politikájának megértetése és végrehajtása, s ebben a kádermunkáról szóló határozat végrehajtása nem kampány feladat, nem választható el a párt politikai feladataitól, annak szerves része, minden tekintetben ezt kell szolgálni. Az előterjesztett intézkedési tervet, a szóbeli kiegészítést elfogadom ós elfogadásra ajánlom. Merza elvtára: A Politikai Bizottságnak a káderkérdéssel időszerű volt foglalkozni. 1956 után nem kétségesen túlsúlyba került és fő szempont a politikai megbízhatóságnak kérdése volt az irányelv. A kádermunka titokzatossága megoldodótt azzal, hogy a káderminősitós nyilvánosságra került. Az uj mechanizmus küszöbén a káderkérdós megint napirendre került. Nagyon sok káderünk meg? majd külföldre és nem mindegy, hogy azok hogyan fognak ott viselkedni, hogy azok politikailag megbízhatók legyenek és ez nem közömbös. Sokat hallottunk a fellazítás! politikáról. Ennek egyik célja az is, hogy kádereinket, szakmailag kiváló szakembereket, akik nem szilárdak politikailag, megynerjék a maguk számára. Ennek egyik eredménye az, amit Szávó elvtárs i — _l
