Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1965-07-20
:: o a z á szólások: Hollósi László elvtars /IV.kor.Tanárs/ Az anyag fiátalanyunkról is szól. A ICB irányelvei',: Hág/ olytórsnő Írásos: anyaga is kiemeli ifjúságnak világnézeti nevelésének kérdését, magatartásának szüntelen javulását. Ehhez o kérdéshez kívánok szólni. Hozzászólásomban nem kívánok filozófiai oszmeíutta.tást végezni, mégis kitérnék arra, hogy a lét és gondolkodás, az anyag oya szellem viszonyának kérdése, milyen álláspontot vall ma világnézet ének a fiatalok többsége. A tudományos'.vilár;néset alapjait az iskolás kor megkezdése előtt ^-s. kell lerakni. Az iskoláskor megkezdése előtt a gyermek fantáziául ' £ ja igen élénk. Ezt a természetes vonzalmat nekünk ki kell elérteni, mert különben elszegényítjük ajgyermek érzelmi világét. A művészi értéka mese, az állatmesotc taximig- is jolenuos nelyev foglaltak el a gyermek nevelésében, irt azonban arról van szó, hoiry bénulja meg' a gyermek megkülönböztetni a valóságot a fantáziától. A gyermekeknek van érzékük a ját .k, s kigondolás iránt, ha a myermik kellő időben tanulja meg a képzelt dolgokat megkülönböztetni a valóságtól akkor megalapoztuk világnézetét. Ari me.vértl, hogy nem minden érdekes elbeszélés valóság, annas mar nem lesz neJiea hvegmagyorasni, hogy pl. mi a nei|jrorszag stb. A tudományos világnézet kialakulásának értékes részévé válhat s munka. A dúsatán tanulás alapján szerzett ismeretek még nem biztosit ják” a tudományos világnézet elsajátítását. A di'áfc % élesre tudja elmondani a marxi a mus-1 enin-i z mús tételeit, ne nem biztos, hogy elsajátítja azokat. Az, ilyen számára a marxizmusleninizüíus egy idegen tananyag marad. Ellentét van a, megismerés ós a cselekvés között, az ismeretek, es a tettek kozott, r vaio— ságban es az ellentét ott lehetséges, ahol nem igazi megismerésről, hanem puszta tájékozottmagról van szó. Bakunk ez nem lehet célunk, mié azt akarjuk ifjúságunk azonosítsa magát ezekkel az elvekkel, összekapcsolódjon a gyakorlattal, az élettel* hogiiött ifjúságiink érdeklődése korunk bel- es külpolitikai kérdései iránt. A'gyárakbon, üzemekben azok a dolgozók, akik a fiatalokkal foglalkoznak, nem mindegy, hogy nap mint nap hogyan • foglalkoznak velük, A munkának nagy etikai jelentősége is van* A vilá mézet nemcsak az embernek a természethez való viszonyát foglalja magában, az embernek a társadalomhoz való viszonyát is. Az "'alaovető "vonásokat fokozatosan kell kialakítani, _ munka ^ közben és csak is » munka közben értik meg a legjobban a mindenki * egyért és egy mindenkiért elv erkölcsi értekei;. A tudományos vxlagnezetre^való nevelésnek ez a legfontosabb gondolata.(A oermeszebx- és társadalmi jelenségek olyan megértéséhez, ami kizárja a természet feletti erőket, a minden jelenség magyarázatát anyagi feltételekben keresi. Nem szükséges ideje korán megmagyarázni a 'gyereknek, hogy mi a dialktikus determinizmus. A dolgok és jelensó vek természetes összefüggésére keressenek valaszb.A eddomanyos világnézet kialakítása, tniir erre utaltál, & szocialista vársa&8~ lomban megnővekedórt az irodalom es a művészebokáién a szerecece is. .árra az iskolás kor előtt kell gondolni. i _J Hl 3
