Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1964-10-24
: "* »■. Hruscsov elvtárs nagyon aktiv, kezdeményezőkész ember volt, az utóbbi hónapokra vetítve több nagyobb területet érintő javaslatát az SZKP elnöksége nem fogadta el, szembekerült ezekkel a javaslatokkal. Pl, Hruscsov elvtárs előterjesztett olyan javaslatot, hogy reformálják meg a Szovjetunió jelenlegi iskolarendszerét, vagyis 8 osztályról*7 osztályra szállítsák le az alsó tagozatú osztályokat, Az SZKP elnöksége nem fogadta el, nem hagyta jóvá, mert 5 évvel ezelőtt hozták meg a határozatot, hogy az alsó tagozatú osztályok számát* 7-ről 8-ra emelik fel, A javaslatot nem tartotta helyesnek az SZKP elnöksége, úgy találta hogy visszalépés lenne, zavart keltene* Volt Hruscsov elvtársnali olyan javaslata is? hogy át kellene szervezni a mezőgazdaság jelenlegi rendszeret, mint párt, mint politikai vonatkozásban. Shov jetunióban' járási szinten 2 pártbizottság működik. Van aki az iparrá, foglalkozik, van teljes-O jogú komplett pártbizottság, aki a mezőgazdaság kérdésével foglalkozik, A kettő közötti terület - tanácsi munka, kulturális, egészségügyi, stb. szervek gazdátlanul maradtak. Több hibát okozott ez. Azon vették észre magukat, hogy falun az egészségügy elnéptelenedik. Az orvosok feljöttek a városba, hisz nem ellenőrizték munkájukat, . , , Hruscsov elvtársnak ezeket a jelentkező nehezsegeket, problémákat többször szóvátették, ő merevdn ragaszkodott véleményéhez, hogy márpedig ez a rendszer jó, holott a gyakorlat az ellenkezőjét mutatta. , Most ±& nemrégen olyan javaslatot terjesztett elő, hogy át kellene szervezni a járási pártszervezetektől ezt a rendszert, a járási pártbizottságokat, akik a mezőgazdasággal foglalkoztak meg fcell szüntetni. Ezzel a javaslatával sem értett egyet az SZKP elnöksége, bizonyítani tudták, hogy tulajdonképpen a pártélet rovására történhet, nem a párt befolyását, szerepét erősiti. C\ Ez volt az egyik oldala, a mezőgazdaság átszervezésére tett javaslat, A másik az állami vonal átszervezésére. Olyan javaslatot tett, hogy minden fő növény és állatfajtára szervezzehek a központi kormánytól lefelé egy állami egysáku Vezetési rendszert. Legyen olyan állami szerv, amelynek más feladata sihfccs, mint a kukorica termeléssel foglalkozni, a másik ilyen kormányzati szerv feladata lenne, hogy csak a szarvasmarha, sertéstenyésztéssel foglalkozzon. Szétöarábolását jelentette volna a mezőgazdaság helyzetének, feldarabolta volna és kiküszöbölte volna a centrális irányítást. Javasolta, hogy ide kellene kapcsolni szakáganként a kutató intézeteket. Ezzel sem értett egyet az SZKP Elnöksége, Kifejtették, hogy mind a párt, mint az allam részéről a helyzeten ez nem javit, hanem ront. Ez a példa mutatja, hogy hosszabb idő óta érett ez a helyzet a Szovjetunióban, meg is próbáltak ellene a lehetőségekhez mérten fellepni, változtatni, javitani rajta. Miután# a kérdésekben nem tudtak előbbre jutái, elhatározta az SZKP elnöksége, hogy összeülnek, ezt a kérdést megtárgyalják. Az elnökségi ülésen, éppen úgy, mint a KB* ülésen a lcollektiv vezetés megsértése dominált. ! i _i - _______________________________________________________ —— —.- 2 -
