Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1963-03-25
■ .jwawwaiui muhi ;$ I i I ■•-,••-:/£ I..' § I 8 ■ 1 | - 9 -Szerintem ki kell emelni és aláhúzni, hogy a termelékenység mutatójának értékelésénél, elemzésén-.; 1 bizonyos egyoldalúság jelentkezik. Amikor a termelukenysóget elemezzük az élő munka termelékenységűre fordítunk figyelmet, kévés gond van fordítva a műszaki fejlesztésből eredő termelékenység_növelésére. AT unkaintenzitás sál mindent elérni nem lehet. Amikor a párt határozatát a termel kénység növelésére meghúzta indokolt volt a munkaintenzitást fokozni, megnézni azokat a területeket hol lehet segíteni, előbbre menni, dd ezzel párhuzamosan kell, hogy mepjen most még inkább előtérbe kell kerüljön a műszaki fejlesztésből adódó termelékenység növekedése. Ha közelebbről megnézzük az 1962-es műszaki fejlesztési alapok felhasználását, azt mondhatjuk, hogy a műszaki fejlesztési alapnak csak bizonyos^részét használták fel és azon belül sem mindig a legfontosabb célra lett felhasználva. Nem fog ártani a pártszervezeteink figyelmet felhívni arra, hogy nézzék meg az 1962-es műszaki felhasználási r alap felhasználását, valamint nézzék meg az 1963-as eloirany-^ zatot és nagyon gondosan, rendszeresen ellenőrizzek a műszaki fejlesztési alap felhasználását. Nem kell külön/magyarázni, hogy mit jelent a műszaki fejlesztés a termelés, az életszinvonal, a további előbferehaladás szempontjából. Szeretném a figyelmet felhívni, hogy ahol csakjehet -^eppen az^ előbb emlitett nehézségeinknek figyelembevételével — biztosítani kell az 1/3-ad - 2/3-as arányt. Javaslom a Pártbizottság foglaljon állást, hogy a kerületi Gazdasági Bizottság vizsgálja meg az alatta tervező üzemekn 1 is csak a legindokoltabb esetben járuljunk hozzá az arányok csökkent.séhez. Általában nagyobb gondot a termelókenysegre minden<szinten. Fokoznunk ke 1 a korszerű gyártmányok kibocsájtását. Nem mondok újat, amikor hivatkozók a VIII. kongresszus határozatára és arra, hogy nekünk az iparban el kell érni a világszínvonalat, sex amelytől^a termékeink nagyobb többsége el van maradva. A kor- / szerű gyártmányok probl mája szorosan összefügg az export problémával, de belföldi igényekkel is. Export téren. Ha rosszminősegü és korszerűtlen termékeket küldünk nemcsak gazdasági, hanem politikai károkat is okozunk.^A nyugati sajtó ezt nem is hagyja kihasználatlanul. A belföldi közszükségleti cikkek rossz minősege is sok sok problémát, bosszúságot ökoz az embereknek. E tekintetben van a legtöbb tennivaló*. Ezeket a problémákat keli megismertetni partszervezeteinkkel es segíteni megoldásukat. __ ^ Az~uj termék nem. mindig azonos a korszerű termekekkelVan uj termék, de az átfutási ideje hosszú, mire a sorozatgyártásra kerül a sor már nem korszeü.Némelyik uj gyártmány átfutási ideje 3-5 év. A tervezés idején korszerű, gyártás idején korszerűtlen. A korszerűség műt tója a gyártmány súlya. Termékeink súlya átlagban 3o %-kal nagyobb, mint a nemzetközi szinten elfogadottak. Ez mindenek előtt gépgyártó üzemekre, öntödékre, járműgyártó vállalatokra vonatkozik. Pl. Ikarusz autóbuszaink 25 %-kal nehezebbek a külföldieknél, A tervező és kutató munka nincs kelleően összehangolva^a termelő üzemek munkájával. Kutató eredmények gyakorlati kivitelezése hosszadalmas. L m I----------------------------— I
