Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1963-03-25
I- 7 -Amit az 1963-as évet illeti. Itt nálunk a probléma úgy jelentkezik - miután az export piaccal is közvetlen kapcsolatot tartunk- sokszor tapasztalja, , hogy n.rhány termelési mutató nem ösztönzik a többlet exportot. Ezb feltétlenül fontos felvetni és tisztázni. Egy.Ebként az indulás nem volt jó az Izzóban, ami döntően anyaghiány kérdése és ilyenkor nehéz elkülöníteni, hogy mennyi probléma ddódik anyaghiányból, vagy mennyi az üzemi szervez tlenségből. A vá i Képcsőüzemünkben fordult elő, nem kaptak balont. Ennél: következtében az ind-lás nera volt jó, mégis úgy érezzük, legkésőbb a félév vegére minden a hely ni lesz és az éves terv teljesít -.sónál nem lesz probléma, sőt dolgozunk azon, hogy bizonyos többletkapacitásra igényt terven felül elvállaljunk és megcsináljuk. Magam részéről a jelentest elfogadom. /Vámos elv társ: Ha visszagondolunk a kerületi Pártérte’kezletre, elég súlyosan nézett ki a kerület termelési helyzete. Lóg nem tudtuk, hggyan fogjuk tudni behozni a lemaradást, ezért megállapíthatjuk, hogy a,kerület a hiányosságok fennállása mellett többe, kevésbé a kitűzött feladatot teljesítette. Nagyon sok konzekvenciát kell levonnunl - különösen ha a grafikonokat vizsgáljuk. Az a véleményem, hogy 1963-ban sokkal jobban ke'11 dolgoznunk, annak ellenére, hogy mi a Táncsics Bőrgyárban 1963-elso negyedévében nem dolgoztunk jobban, sőt rosszabbul, mint az elmúlt évben, ami következett ami a kemény tél, a kazánhelyzet, a bőrellátás terület n mutatkoztak nehézségek. Úgy néz ki, hogy az első negyedévben a lemaradást behoztuk, de a főab hiányosságokat csak a félév végére tudjuk behozni. A beszámolóval kapcsolatban 2 kérdést szeretnék röviden kiemelni. Egyik a termelékenység kérdése. Javaslom, hogy termelékyanység ^ mérésé területén rendezni kellene azokat a problémákat, amelyek fennállnak kerületi szinten. Ezt a Bőrgyár Volumenben teljesítette loox százalékig, de csak plusz létszámmal erte csak el. Ha értékben vizsgáljuk tényleg ez a helyzet, de ez nem tükrözi a valóságos helyzetet, mint ahogy az 1963-as jelentés már meg is említi, hogy a bőrgyárak naturális mutatókkal merik a termelékenységet és sehová nem kell nekünk értekben jelenteni a termelekenységet, mert nem való helyzetet tükröz, hanem naturális mutató van. 2 gyáregységünk van. A talpgyár termelése évről-évre csökken helyesen és a felsőbőrök termelését kell emelnünk. Csak példának mondom a felsőbőr elkészítéséhez 5 óra szükséges, ugyan olyan értékű talpárut el tudunk késziten 1.5 óra alatt. Lehet, hogy éppen.az átszervezés következtében, amely folyamatban van nemsokára olyan píofil rendezést fogunk végrdhajtani, elképzelhető lesz, hogy mi csak talpárut fogunk gyártani. Termelékenységünknél javaslom, vagy két samot kell hozni, vagy a statisztikai Hivatallal megbeszélni, hogy ennek kieértékelése a jövőben hogyan menjen. A túlórával kapcsolatban ténylegesen nagyon rossz a helyzet, A mi viszonylatunkban is lo ezer túlórával többet használtunk fel 1962-ben, mint 1961-ben. Gondolom más vállalatnál is előfordult, hogy közel 5ooo olyan óra van ebben, arait a Minisztérium rendelt el a bőrellátó és készletező vállalatnál flfekvő bőrök átdolgozása érdekében. Ilyen indokokat is jó lett volna a jelentésben kihozni. ^ cja—r— ^ ■— ____________ 3 ^
