Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.9.a/3)

1963-03-25

Eilipszki elvtárs:

Rendkívül pozitívan lehet értékelni a jelentés gazdaságelemző munkáját. Az elemzés realitása mellett értékes, mert a legfontosabb párthatározatokból indul ki és ezek meghatározzák a gazdasági és legalapvetőbb feladatot u-s ezen keresztül mutat rá a hiányosságokra. A termelés ütemessége kihat a termelékenység, költségtényezők teljesítésérej azonban nem ez a legdöntőbb szempont. Szeretném példával bizonyítani azt, hogy akár a termelékenység problémája, vagy az export terv teljesítés területén vannak más olyan gazdasági feladataink, amelyek nagyobb eredményekre vezetnek, mint maga az ütemességtől való eltérés.

Vállalatunk néhány évvel ezelőtt a termelékenység kérdésében igen sok gazdasági, politikai munkát végzett, hogy a párthatározatnak megfelelően vállalatunk olyan termelékeny legyen, mint ahogy azt a Központi Bizottság számunkra előírta. Ennek volt eredmenye, hogy minden evben a részarányt a termektöbblet 97-loo % között termelékenységből tudtuk hozni. Kis automatizálás bevezetésével jelentősen tudtuk a termelékenységet emelni. De azt is vizsgálat tárgyává tettük, hogy egyes munkatársak hogyan vannak termeléssel lekötve, mindezek az elemző munkák arra ddtak lehetőseget, hogy feladatainkat teljesíteni tudtuk.

Vállalatunk minden gyáregységre a költségszintet lebontja, már a tervezés időszakában a pártszervezetek reszt vesznek a terve-^ zés feladataiban. Azt vetném fel, hogy minden vállalatvezetés már a tervezés időszakában tegye mérlegelés tárgyává, ho^y mely munkaterületen van tartalékja, ahhoz, hogy a termelékenyseget emelje.

Biztos vagyok benne, hogy minden vállalatnál meg van a lehetőség, arra hogy a termelési szintet aprólékosan vizsgálat tárgyává tegyék már a tervezés időszakában.

A 6o-4o százalékos részarányt sok vállalat azért nem tudta teljesíteni, mert létszámát nem tudta feltölteni. Véleményem szerint ^ ezt a kérdést legfontosabb feladatként kell kezelni.

Nagyon helyesnek találom az 1963-^vre a jelentésben meghatározott olyan feladatokat, amelyek rámutatnak az eredményekre, hibákra es helyes, hogy kritikusan irányt mutat arra, hogy 1963-ban azonos jellegű hiányosságok ne forduljanak elő,

Mirkovits elvtárs:

A jelentéssel egyetértek. A jelentős 2. oldalán, ahol a Duna Cipőgyár mennyiségi lemaradását hozza fel, soknak tartom. Itt tévedés lehet. A vezetes színvonaláról beszélünk, annak fejlődéséről. Nem mondhatjuk azt, hogy gazdasági vezetőink nem fejlődtek, az a baj, hogy az igények fokozottabban emelkednek, mint ahogy mi utána tudunk fejlődni, vagy lépni. Vállalatunk munkáját az elmúlt évben a kapkodás, szervezetlenség, anyaghiány jellemezte, A felsőszintű és középvezetés nálunk úgy néz ki, hogy most mái1 kezdipk kicsit jobban lélegezni, következetesebbek lenni, hiányzott a felsőbb vezetésből a következetesség. Most úgy érezzük, hogy az uj vezetés erős, az ellenőrzés is rendszeres.

Előfordult, hogy az egyik osztályvezető mondot valamit? másnap ellenőrizte Korányi elvtárs és teljesen mást talált, mint amit neki mondott. Ilyen nagyon sok van.

I í ^- 5 -