Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.9.a/3)

1963-07-18

; . .. . 1T!% *

I

"

A gazdasági tervjelentéssel kapcsolatban:

A jelentésből tanulságként levonta t juk azt, liogy dacára a nollós i körülménycknek, melyen aj télen kereaztülmentünk, a belvizeknek^

I az áradásnak, erőfe .ütésünk sikeres volt. .a.r a L %-os tcrvelő- i irányzat helyett csupán 6 j-v. t 1. ..itettük túl a torvet a j

* * j tavalyi féléves tervhez yiszonyitva,? k:;|jük, _liogy a laaaruo.ás'1#

: az év végéig behozzuk, közlekedés t .a-létén is nagy lemaradások ;

{ voltak, kb 2 : ixliiu.re.os, erezek lói-ü már behoztuk a II. negyedév- 1 ben, a többi lemaradás a köv f :ezo félévben teljesen pót öli u l;ó.

\ in:, ópitőiparban van a legnagyobb lemc.au.dás. , Ennek félszámo- 1 1ásara nagyon sok konkrét ihtózkedés törtéhb, aminek eredménye ;

} mórié megmutatkozik. Felátadunk különösen sok van- a gépipar to\ rületén. Sokat beszéltünk arról, hogy cl kell érni és biztosítani ; l kell Jyártmányainknál a világszínvonalat. Azt a célt szolgálja I az ipari átszervezés, ca.elynek az eredményességét még nera órozf zük eléggé, mezőgazdaság területén jól dolgozott a parasztság, kóriási lépés történt előre a munka -megszervezésében és ha egy • kicsit jobbak lesznek az éghajlati feltételek, aktkor Icétszere- I coix behozzuk, amit a gabonanemüeknél elve szilünk, mert es kevef sebb lesz a tavalyinál, mert a cukorica és más termékek javára I a vetésterületet csökkentettük.

A nemzet közi munkásmozgalom vitás kérdései.

Egy kérdés, amit valószínűleg hoiye^ hs értékelünk, hogy a Szovjetunió komi-runista Pártja és a többi kommunista párt miért nem tartotta szükségesnek, hogy a nagy nyilvánosság előtt folyjon a kinai Kommunista Párttal keletkezett vita és most miért hozta mégis nyilvánosságra a legfőbb vitás kérdéseket'.

.'kA% Ah I |; j.i’- k :;g

Az egység kérdése az egy dialektikus folyamat. Emikor a kommunistái? egységéről beszélünk, akkor eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egység t értünk, A'. .. -.oz, hogy á cselekvési egység kialakculhasson és szil írd le;yen, arra van szükség, hogy a s fs kommunisták ezt megelőzően me; vitassál? az eszmei kérdéseket,

közös nevezőre jussénál? többségi határozatt cil ö S C lo ctlC l .ckor lép életbe a szervezési és , cselekvési egység. Vagyis minden kommunista csoportnál? a közős határozatot végre kell hajtania függetlenül attól, hogy teljes egészében egyetért-e vele, vagy sem.

kost mi történt? 1957-ig» ha kiScbb nézeteltérés volt is, a közös határozatokat végrehajtottuk. 1957-ben összeült a 12 szoc. ország képviselője, Jugoszlávia, kina Is Albánia is teljes egyetértésben. Akkor még semmi vita nem volt a felől, hogy Jugoszlávia szocialista ország-e vagy sem. A nézeteltérés csak a személyi_

Aü/YultuszNlutáui történt meg. nzen < tanácskozáson 63 párt vett részt I . az egyik értekezleten, és 12 párt a szocialista országok pártjainál? tanácskozásán. Jugoszlávia a 12 ország pártjai között nem vett részt és nem is irta alá a nyilatkozatot, hanem a 63 párt értekezletéin.vett részt, ahol alá is irta a békenyilatkozatot•

Ez hiba volt. Egész sor kérdésben revizionista álláspontra helyezkedtek, mely álláspont az 1956-as progrommukban is kifejezésre jutott.

i

I » I

—in —-----------—------------------— ...............k

I-