Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1963-07-18
' • ; YfÁj ;• Y / ■ A- ■ i V —1\~~ KGST-ve1 kagcs o1atban. A*KGST országai igen komoly lépésüket tettek az_utolsó /vekben sírnak érdekében, hogy a kölcsönös k -ad; sági segítő tünacs tonyler:es aktiv, hatékony szervvé épülj in ki. A kölcsönös guzc/sagi segítség és együttműködés a korábbinál sokkal szervezettebb al,.ooícra helyezése után most már eljutottak a szociálisba orszagoK a fenlődés oly&n. fokához9 amikor a r-ayors eloborolopes a hCjio— Késben úgy valósítható meg, ha ebhez a szervezel/, gazdásági t feltételek megteremtődnek. Látni kell, hogy ájKGST-nez tartózó_ nem minden ország ért egyet a gyorsüt emu fejlődéssel e.y ertelmuen es nem minden ország Vész egyformán reszb ebbon a iolyaiíic.boán. De a döntő országok, igy a Szovjetunió, Lengyelország, Kagyarország, KDE és Csehszlovákia teljes egeszoben ügyet ene ezzel es ennek megfelelően közösen dolgozták ki a tervet, pl. icozos tervirodát hoztak létre, közös beruházásokat valósítana# meg. msemet szolgálják a nálunk megvalósított ipari vállalatok összevonásai^ ás. Ezek komoly kérdések, mert megnövelik óriási modon a termelő erőket, mivel olyan országokról ven szó, amelyeknek nem mindegyike rendelkezik nag y szériagyártással, z az együttmükődes lche' tővé teszi, hogy világszínvonalra hoznassuk a légiontosaob cinkek gyártását, egyken több cikket adjunk a népgazdaságnak. meg rell íiondciii, homy a román eÍvtarsak nem minacn behintőtbon éitenelc egyet a .gyorsított ütemű fejlődéssel és ők úgy vélik, hogy a későbbi időben lesz inkább érdekük bekapcsolódni a közös munkába. Ezt a helyzetet a reakciós sajtó felhasználja es sokan azt:mondják, hogy a kinai elvtársak álláspontjára helyezkedtek. Azt mondják, hogy átléptek a kinai-albán c .o, orrba, amely szetobeiordult a Szovjetunióval ás a kommunista országokkal, aicik egyutcmukocine.v a KGST-n belül. Itt nem erről van szó, hanem arról a valóságos problémáról, amely nemcsak a románokra, ]:.anem ninaon egyes országra vonatkozik.., amely ezen c lkmezon belül nevezőbe fujlett iparral rendelkezi'::. Vén egy olyan törvény, amely szerinc az_ elmarndoi;rabd őrszá ;oknalc olyon ütemben kell nopgazdas....gural; fejleszteni, hogy egy bizonyos io.őpovcban iciegyeiilibódes al..jon elő a ... . íT-hez tartozó or..zugokon i .1* ■a- gazo.asagpolibmouiais._ ' olyanná? kell lenni, amely öaszee yez..:éti ezen országok egyem és” közös érdekeit. Ka a kevésbbó f lett országok^ es a jobban f, 'ilett országok ipari fejéődósot /í .yan.azon a szinten oo.roju^, v- gy gyorsabban fejlődik egyike, másika, akkor nem les# sona az életben kiegyenlítődés. Ezért az elmaradott országomnál? gy or- .//K sabban kell az iparukat fejleszteni, hogy a kiegyenlitodes bekövetkezzen. ki román elvtársak felfogasába/emellett meg ^y kis nacionalizmus is található, A legfontosabb ic-eológiai kerdeseuoen változatlanul együttműködnek a Szovjetunióval es más_testveri g/v pártokkal. A burzsoá sajtó mint másodrendű momentumot_ /íasznalta . fel, lio: ;y nem voltác ott Ulbricnt elvtárs születésnapján es a i román követ elutazott ülbaniaba. Ezek mind mellekes voi. ..mye ?»( y® a Hők Világkongresszusán és az összes kérdésben egyseges, íaeoló'üai álláspontot foglalnak el és velünk vonnak. Velemeny_L_ a iwáf-v! kapcsolatban az, hogy nem ilyen gyors ütembem kívánnál? bekapcsolódni az együttműködésbe, .sem szabad azonban olyan ellentétekről beszélni, melyek a valóságban _em leteznek. egykét kérdésben nem értenek egyet, de nem álltai: at a mosiu. cső porthoz. I __________________________________________1-----------------------------------------—J
