Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1962-04-19
afóBn'raiíaií^^-..-v.t6tíwaw*i» n »:: I I » *- 7 -ezért fontos tényezői terv- és munkaerő gazdálkodásunknak. Jelöniem a tanulók 73 tea a nagyiparban, 15 tea szövetkezetben, 12 tea pedig a magánkisiparban kap gyakorlati oktatást. Az elmúlt években kiképzett fiatalok szakmai felkészültsége alapjában megfc.el a követelményeknek. A kiképzett fiatalok többsége tueásóval.helytállásával. az uj technika iránti fogékonyságával joggal_érdemelte ki a Gazdasági vezetők megbecsülését és elismerését. A fiatal szakmunkások jé része a KTSZ termelési mozgalmainak előre állt, ma közülük sokan a "szocialista brigádok » vezetői, vagy tagjai újítok, * Főlem a Funa Cipőgyárban és a Fuclos Banyagépgyarban volt ilyen t^pa^z t ni itünk. Ezek a t dny ok azt igazolják, hogy az ipari tanulók qqrfea&gS vrGé viszonva regváltozott. A tanulók állásfog alasa politikai kérdősekbon fSsnifb'on az os ztílyfőnoki órákon - ós az "Ifjuaíe a ozocioliz^ueórt " próbacsoport foglalkozásaira jellemző, hogy pl. a háború és béke, a szocializmus erője, a kommunizmus megvalósításának lehetőségei c. témáknál igen 'jó tájékozottságról tesznek tanúbizonyságot. fi A ncrzetközi eseményeket figyelemmel kísérik, érzelmileg is állastfotof lalnak. Ezt főleg a Bőripari Tanintézetben tapasztaltuk. Égészségesen fejlődik az ipari tanulók „erkölcsi, politikai arculata, világnézete is, E fejlődének cc alapja os a gazdasági és politikai változás, amely népi demokráciánk életében bekövetkezett. A Párt politikájában a szó és a tett egysege megerősítette, a Pá.t^ránti bizalmukat és szeretetüket. la az ipari tanulók többsége szereti a Pártot, jól érzi magát a népi demokratikus rendszerünkben, bízik a jövőben és ezt tettekben is kifejezi. Bármilyen társadalmi munkára volt felhívás /várban, DCK-nél, temetőben, utrcnaezasi munkáknál, stb./ igen sokan vettek részt benne. A tanulok többsége szakmáját hivatásának tekint^, ennek megfelelően tanul és dolgozik. A tanulókat a közösségi erzes es annak megfelelő magatartás jellemzi. Ennek fő meghatározója az üzemekben^es a tanműhelyekben végzett kollektív munka. A közösségi érzés fokroéro—s je az egymás iránti segitőkészség és felelősségérzés, a társadalmi Fiunkéban való aktiv részfvétel. A tanműhelyekben dolgozó, s onnan kikerült tanulóknak sokkal egészségesebb és reálisabb az életszemléletük, mint a KTSZ-ekbcn, de különösen a "maszekoknál" dolgozóknak. Határozott fejlődés van az idősebbek iránti tisztelet—és a kulturáltabb magatartás területen is. Az ipari tanuló K.SZ-szervezetek közül elsősorban az otthonok KTSZ-szervczeteibcn folyik a KB nevelési irányelvei alapján a céltudatos, nevelő munka. Ennek eredményeként az ipari tanuló otthonokban létrejött a szilárd^ Ifjú kommunista mag", fejlődnek a kommunista közösségek. E közösségek jó hatasa erződiktez ipari tanulók összességének nevelésében. Probléma az, hogy oz intézeti, iskolai és üzemi ip^ri tanuló K SZ-alopszervezetokben legtöbb helyen nincs a nevelési irányelveknek megfelelő céltudatos, állandó nevelő munka. Ez a legtöbb esetben alkalomszerű* Egyes ipari tanuló K SZ-vczetők non ismerik a nevelési irányelveket, és az abból adódó feladatokat. Véleményük szerint őzt csak az osztályfőnöki órákon lehet ncgvalós.itani• /A -CISZ vezető tanár nem fér hozzá minden tanulóhoz, a tízperces szünetben erre nincs módja.,/ Az üzemekben lévő ipari tanuló KISZ-szervczotek egy jelentős részében még nem alakultak ki az életkori sajátosságoknak megfelelő nevelési módszerek. t-— -------------------------------------------mmxatsüsx:-1 __________________________________________________
