Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1957-08-06
; ’ ■.,•'■ fi ut t . ■■ v*\ »•- 3 - / X> C> g A kor szerinti megoszlást jónak találja. Felhívja a figyelmet, hogy az idős elvtársakat a kor miatt ne tegyék ki, mert büszkék arra, hogy a kosrak ellenére résztveeznek a munkásőrségben. Jelentés szerint a foglalkozás nem a legjobb, a sok adminisztráció is befolyásolja a munkásőrség munkáját, véleményevszerint a vezetőknek minnél többet kint kell lenni a századoknál. Majd a továbbiakban elmondja, hogy jó munka osak akkor lehet a vezetőségben egyetértés uralkodik, a jelentésben viszont az ellenkezője van, ezt a nem megfelelő szellemet a pártbizottságnak meg kell szüntetni, ügy gonuolja, hogy igen fontos, hogy a munkásőrségnek jo légyig gyen a kapcsolata a rendőrséggel és a katonai alakulatokkal. Azonban önnek ellenkezőjét lehet hallani. Helyes lenne ha a munkásőrség önbizalmának növelése érdekében többszőr felvonultatnák. Halas el£tá£gs Elmondja, hogy mélyebben kell elemezni az itteni munkáofrsIg’’mxinEHjai és problémáját, felteszi a kérdést, hogy mennyi párttag van a kerületben, ezek szerint minden hatodik párttag munkásör, ezzel magyarázható a hullámzás is, ez vonja magával ezt a helyzetet. Az ellenforradalom elsős roban a területen zajlott le és csak később támadta az üzemeket, ezért ésszerű, hogy az újpesti lakosok és Újpesten dolgozók legyenek a munkásőrség tagjai. Azonban ha ezt betartjuk, akkor még három század sem lenn© ebben a kerületben. Véleménye szerint a párttag létszám viszonyok nem teszik lehetővé, hogy ilyen nagyszámú munkásőrség legyen Újpesten. Az elvtársak erős leterhelésével magyarázható, hogy sokan hiányoznak a foglalkozásokról, ügy látja, hogy Újpesten nem lehet két zászlóaljat feláll*tani, vagy erőltetjük ób akkor sok lesz a hiányzás,a kilépés. Szükséges, hogy a pártbizottság foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel. Elmondja, hogy vidéken mindenütt sokkal jobb helyzetben van a munkásőrség mint Pesten, példának hozza fel Borsod megyét, üg vidéken az előírtnak a duplája lett megszervezve, addig Pesten még az előírtat sem tudták elérni. Véleménye szerint a PB-nek többször kell foglalkozni a munkásőrséggel. A hiányzókkal kapcsolatban elmondja, hogy akiknek sok munkájuk van azok ne vegyenek részt a., munkás őrségben. Soknak tartják az adminisa/-v tráeios munkát, valóban a parancsnok nem tudott ezzel megbirkózni, tár- - sadalmi munkatársakat kellett volna erre b munkára beszervezni és akkor megtudták volna oldani, Ezt szükséges a jövőben megtenni. Szükséges a jó adfeinlöztrácié, mert fegyverekről van sző, ami felelőséggel jár. Andrásfl elvtársi. Helyes, hogy a munkásőrség kérdése napirenden van. DísztZznTTceíiazonban egy kérdést, hogy a munkásőrség politikai harci alakulat, vagy katonai harci alakulat, mert a javaslatokban egy néhány kérdéssel nem ért egyet. Nem ért egyet az 5 ponttal, ahol a munkásörök mentesítéséről van sző, egyetért azonban azzal, hogy a munkásör' teljes egészében vegye ki a részét a politikai munkából, mert kimondottan kato-» nai szervezeteink már vannak és most olyanra van szükség, ami fegyveres, az emberek nevelésével foglalkozik. Ennek ellentmond a következő pont, ezzel sem ért egyet, mert az legyen a pártvezetőség tagja aki arra a legalkalmasabb és a szakezparancsnokokot hívják meg a vezetőségi ülésekre, de ne,, helyes kimondnal, hogy a szak szparancsnokofc pártvezetőségi tagok légyének, Szükségesnek látja, hogy a munkásörök ugyanannyi politikai munkát végezzenek mint amennyi fegyveres munkát. Nem ért egyet az 1.ponttal sem nem helyes, hogy a taggyűlés foglalkoz- . zon a munkásörök kizárásával és felvételével. A B.ponttal sem ért egyet vegyük ki javasolja, mert ez különböző súlyos következményeket vonhat maga után. Arra kéri a jelenlevő vem?tő elvtársakat^ hogy adjanak választ milyen szervezet a munkásőrség politikai vagy katonai, az előbbinek kell lenni, B """ ’ ' ' “ " 7Í—nin ...® mrnmffitr^ [ 1 i — 3—■------------WVf ^ ^ W - « ^ «-----
