Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Ideiglenes Intéző Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.9.a/2)

1957-06-25

P _ — — — s-------------«•«> ^ .. ............ ■ 1-------------------------------------------------------------------------­­F--------^ T nuMajc^MAKKnrdsrarKSKSiB^tfeiLViYzri^. 1 gj.'űmSMMVSIKHi^KKMWllIKH » _ Í#:ÍTÜ4 . ;.l:. hőoő :■%'■/ CiM**''" 4 1 I 1 C- 5 - - g szór nem voltak kopások érdemben állást foglalni, politi­ka.! természetű határozatokat hozni. ba/ A beszámoltatásoknál gyakran hiányzott - éppen a doIgazék­ka 1 valé eleven kapcsolat hiján - a párt vezetők személyes tapasztalata. °«/ Számos^esetben hoztak - helytolenün - döntéseket, beszá­moltat ások alkalmával tömogszervezefcekre és műszakiakra,, 4*/ A termelés terén végzett pártmunka közben pártszervezeteink túlzottan csak a termelés oldalával foglalkoztak és lényege­sen kevesebb energiát fej tettek ki a dolgozók / különösen a munkások / jogos igényeinek biztosítása érdekében* Ennek töb­bek közt az is oka volt, hogy a pártvozetok nem ismerték elég­­ge a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit. Viszont igen sokszor e tekintetben nem az alsóbb pártvezetők voltak első­sorban hibásak, 00. 5./ Kisebb pártszervezeteknél - és nagyobb üzemek decentralizált 1 alapszervezeteiben - előfordult, hogy a pártvezetők nem lát­ták világosan : mindenről., ami a gazdasági egység területén történik, ami ott a tormelosi tevékenységgé} ás az emberek te életével kapcsolatban van, joguk van tudni, tőlük senki ilyen irányú információt meg nem tagadhat. Összefoglalva a jellemző h_ hátait a termelés pártái lenőrzése to­rén, megállapíthatjuk ; a munka gyakran öncélúvá vált, nem segí­tette kellőképpen elő a termelést és a dolgozók életét érintő" kérdések helyes megoldását0 Kern lettek kielégítően bevetve a párt­­politikai munka olyan sajátos eszközei mint a helyi tapasztalatok elemzése, az elemzés alapján megfelelő agitáció kidolgozása a párttagok és pártonkivuliek mozgósítására® E helyett gyakran olyan módszerek érvényesültek, mint a gazdasági - műszaki vezetők utasitgatása. Mindezek nyomén pártszervezeteink kisebb-n-gyobb mértékben elvették a műszaki gazdasági vezetők önállóságát, csök­kentették ezek felelősségérzetét, ezeket magukra haragították, béklyóba vertek a szakemberek és tömegszervezetek kezdeményező­­készségét« így nem csoda , hogy az ellenforradalom uszításától /*—^ fü-getlenül is több helyen ellenszenvessé vált a termelés párt­/ ellenőrzése és a pártszervezetek nem tudták kivívni a kellő te­kintélyt. Ahhoz, hogy a pártszervezetek betöltsék hivatásukat az ipari Vflfolatoknál nem lehet egyszerre teljes, részletekre kiterjedő eloirUut ^aani - Áltóliiban & foludcitoli ruindoxilitt ős rni-üdöű iiolyzot — ben másként jelentkeznek. Ha azonban pártszervezeteink abbéi indulnak ki, hogy minden fontos problémára ki kell terjednie a partraunkán^k es a megoldás alapvető módjoi mindig a tapasztalatok, elemzese alapjan kialakítandó tömegpolitikai munka, akkor minden valőszinüseg szerint nem térnek le a helyes útról* Kiindulásnál az ellenf orradalom utáni uj helyzetben mindenesetre több körül­ményt figyelembe kell venni? a./ Elsősorban a termeles pártellenőrzése torén a múltban elkö­vetett hibákat - melyeket fentebb már nagyvonalakban tárgyal­tunk, b*/ A pártszérvözeteknek egyszerre két fronton kell erős munkát kifejtem,- Egyrészt kömény harcot f lytatni az üzemekben mogoujt ellenforradalmarok es a fejekben meglévő ellenforra­dalmi nézetek ellen, másrészt a termelés • ormai íz ál ás át poli­/ -L---------=J I

Next

/
Thumbnails
Contents