Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Ideiglenes Intéző Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.9.a/2)
1957-06-25
Ugyanakkor pártszervezeteink elsőrendű kötelessége, hogy felfelé megadják, a valóságnak megfelelő jelzéseket a különböző kérdésekben. 3»/ Tekintve, hogy az ipari vállalatok, az osztályharc jelentős területei, a pártszervezetek kötelessége, hogy a termelés merfololo vsgroiiöjtácaiicik politikái biztosítása közbén harool** janak a szocializmussal szembenálló elemek ellen, a munkások pozícióinak megerősítéséért és a műszaki értelmiség mopnyeréséért o J /A felsorolt dolgog nem merítik ki természetesen teljesen a paitmunka tartalmat a termeléssel kapcsolatban, mert pl. nem térnek ki az olyan kérdésekre, mint a termelési tapasztalatok általános utasa, vagy a párt sorainak erősítése a jól termelők közül stb. de minden esetre a munka szorosabb határait úgy gondoljuk megjelölik. / ... ..... Ha a f^nti általános „voenl tükrében vizsgáljuk a kerületi ipari vállalatok pártszervezeteinek múltbeli munkáját megállapíthatjuk, houy sok erddmenyt es számos hibát könyvelhetünk cl. J elun anya gb an c é 1 s zerübbne k tart ;i uk ha csak a hibák fel tár á* sát tűzzük lel es a feladatokat határozzuk negT~rTinToTteTÖTtet i szögezhetjük, hogy a partszervezeteink gyakran helytelen útra tevődtek a termelés ellenőrzése közben általában a könnyebb * de pártpolitikai szempontok a hálátlanabb módszerekhez szívesebben nyúltak. Véleményünk szerint jellemzőbb hibák voltak? 1*/ Legszombetünöob es lényeg.bevágó hiba volt sok pártszervezetnél az, hogy a_ termi esnek le ggyakrab bán helytelenül ragadták meg c* politikwx _ oldalát, Eleinte általános agit áciét vittek ez oi sz a^os politikai irányvonalak menten az olyan fontos kérdésekben,^ mint a terme lé kotység. önköltség, stb. Később - mikor a part kiadta a jdszét a ^konkrét" helyi foglalkozásra — elmer ültek a szakmai megoldás kérdéseiben és megegyezően a műszaki emberek szemléletével, módszereivel dolgoztak/ Ezért az utebox idoeen gyakran megsértették a gazdasági - miiszaki vezetők natásköroi, és csak kismértékben feleitek meg az olyan ^ ' sajátos partfeladatnak mint pl, a dolgozók politikai mozgósítása. Ennek okai: ° a°/ Népszerűtlenné vált a termelési agiiáció a gazdaságpolitikában elkövetett hibák miatt például, miközben elvileg harcoltak a termelékenység növeléséért, ott lebegett a fejük felett a megalapozatlan normarendezések pillésa. vagy miközben politikailag ösztönözte a müszQki fejlesztésre, anyagtakarékosságra, minőségjavításra senki nem tudta a legtöbb helyen biztosítani ezekben a kérdésekben a * szeraélyi érdekeltségét 6 Vagy : miközben a dolgozók fele a kezdeményezesek*jelentőségéről beszéltek, f?k .te,elbukott a túlzott centralizmus, a vállala- OxiiillotIqhöag ínl..jcxt Kixidözok olvctták nem egyszer a politikai agitáció hitelét azok részére, akik felé az intézve volt. ’ b*/ A foglalkozás politikai oldalát azért is elhanyagolták, mert számos vezető szemlolete már elve helytelen volt * sokan úgy gondolták, hogy a politikai hatalom funkciójából utasít ásókkal is el lehet jutni a célhoz, a terv meg^ (ORSZÁGOS LEVÉLTÁR | L___________=J B 11^.......... M- 3 -
