Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Ideiglenes Intéző Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.9.a/2)
1957-06-25
U-2-X-2-Ö-5-ÖJMLI-f elvé te tett 1957 junius 25-én megtartott elnökségi ülésen, jelen vaunak az elnökség tagjai /teljes számban/• Ambrus elvtárs: megnyitja az elnökségi ülést, üdvözli a Megjelent eIvHrIS£aí7~fcSj6lea‘bi> hogy az 1.napirendi pont a termelés pártellenőrzéaével kapcsolatos kérdés, melynek előadója Rózsahegyi ©Ívtárs. Rózsahegyi elvtárs: A kerület állami iparhoz tartozó vállalatai-HaE“ternieISse”I95l7’’m5jusábaa - viszonyítva az év előző időszakaihoz - lényeges fejlődést mutat. Ezt bizonyítják elsősorban a terhelési adatok pld. ’ Emlékszünk az I.n.ívi eredményekre, melyek azt mutatták, hogy kerületi méretben csak 89,2 jS-át ért-k el a tavalyi átlagos a.évi termelési szintnek és három fontos iparágban mélyen az átlag alatt te# teljesítettek amennyiben a vasipar 84, textilipar 81, faipar 87$-o1 ért csak el* Ugyanakkor májusban a terhelés értékben kifejezett mennyisébe kerületi szinten már nemcsak elérte, hanem tül is haladta a bázis időszak eredményét, amennyiben a kép lo6,4 #-ot mutat / a teljes termelést alapul véve/. Emellett most már arról számolhatunk te, hogy csak a vasipar maradt el 2 5»~al, mig a: textilipar 5,2 $-al bőripar 21,6 ” faipar 4,5” ’ vegyipar 5»o ” nyújtott többet a tavalyi havi átlagnál. Különösen pozitív, hogy május hónapban a teljes és befejezett terhelés között 2 #—os elhúzás van a teljes termelés javára, azaz a v lo4,4 $>~os befejezett, termeléssel szemben lo6,4 $-os teljes termeles áll. Ez azt mutatja, hogy az eredmény nem a félkész állomány kirablásából, hanem.a félkészállomány feltöltése mellett jött ^ létre, igy biztosítva van a. további időszak megfelelő termelése. Mint kitűnik a mellékelt kimutatásból, a kerület 31 ónálló ^állami ipari vállalata közül 19 haladta túl a tavalyi szintet és ezen 15 maradt alul. Ezen belül előnyös, hogy a túlteljesítők túlnyomórészt közszükségleti cikkeket termelő vállalatok. Az elmaradóknál viszont zömükben nem ie kívánatos a termelés bizonyos 'határon túl való felfutása - tekintme anyaghelyzetünket - pld. a vasipar több Vállalatánál, elsősorban.pedig a KGM vállalatainál. A számszerű előterjesztést tanulmányozva azonnal felvetődik a kérdés: ”Igaz, hogy a bázis időszakkal szemben több a termelésünk, azonban több munkaerőt is - magasabb munkáslétszámot - használtunk fel” amennyiben a tavalyihoz víszonytva 4»3o $-al magasabb a vállalatok állományi létszáma” Ez igaz ! De igy is - viszonylag is - többet termeltünk 2,1 /-al, amit úgyis megfogalmazhatunk, hogy lényegében az egy főre eső termelés 2,1 $-al magasabb a tavalyinál,. /Försze_eszeX~nára“a7:afűnk'’'IcüIonosképpeFr5icsIkeInI7""mIrT; az állományi létszám alapján való termelékenységszámolás durva képet ad. Mindenesetre azonban a tendenciát jelzi ez./ * ©REZ/.bOS LEVÍLTÁW fL 1 J wmmemrnz"