Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.9.a/1)

1985-02-23

nwOMWWHMMWMOM * H«"'" *"T1I "V- 51 -megvalósításáért, önmaguk és gyermekeik boldogulásáért. A párt és a tömegszervezeti testületekben növekedett a nők szá­ma és ez örvendetes dolog. Nemcsak azért mert ez jobban közelit a munkában elfoglalt arányukhoz, hanem azért is, mert ez a szerep­­vállalás a nők öntudatának fejlődését, önzetlen áldozatkészségét is bizonyltja. Növekedett részvételük a szocialista munkaverse­nyekben, a társadalmi munkákban, a különböző szolidaritási akci­ókban. Szakmai téren az alsó szintű vezetők köróben legmagasabb a nők aránya. Felfelé haladva számuk egyre csökken. Mi lehet az oka és általában mi a jellemző? Az esetenként tapasztalható bizalmatlanság. A vezető modellje ma is a férfi, ezért a vezetési képességek, stilus megítélésénél az un. férfias vonásokat tartják kívánatosnak. Márpedig bizonyítani csakis a gyakorlatban lehet, sőt mint minden adottságot és tehet­séget, a vezetőképességet is csak a gyakorlatban lehet kibonta­koztatni és erre meg kell adni a lehetőséget. Azonban nőm hall­gathatjuk el azt sem, hogy gyakran maguk a nők sem vállalják a ve­zető beosztást. Vagy mert nem biznak önmagukban, vagy mert az an^ai hivatást még nehéz összehangolni a vezetői munkával, vagy előfordul, hogy mire meggondolják magukat, már elfoglalták a he­lyet. Végül is, ha az okok bármelyikét nézzük, akár egyes kineve­zők konzervatív szemléletét, akár a nők vállalkozási kedvét, akár pedig a családi feltételeket, mindegyik még további jelentős fela­datokat ad számunkra. A^nők munkakörülményei és általában a munkahelyi környezeti ténye­zők javultak az elmúlt időszak alatt /korszerű gépek beállítása, új üzemrészek, világító berendezések, higénikusan felszerelt öl­tözők, fürdők/. Ezek az intézkedések nemcsak kizárólag a nők ér­dekében történnek, de feltétlenül könnyítik munkájukat. Alvállalatok jelentős részénél korszerű üzemegészségügyi hálózat működik. Fejlődése érezteti hatását a foglalkozási megbetegedések csökkenésében, lefolyásuk enyhülésében /időszakos kötelező vizsgá­latok, fogászat, szemészet, kihelyezett rákszűrés, belgyógyász szakorvos/. A vállalatoknál következetesen érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének betartása. Fizikai dolgozóknál azonos reszor­ton teljesítménybérezés van. Alkalmazotti állománynál azonos be­osztás esetén a rátermettség, képzettség, a szakmai hozzáértés, a munkában eltöltött idő a besorolás alapja. A nők egyenjogúsága a családban lassabban érvényesül, mint a tár­sadalom más szinterein. A családok nagy részében a dolgozó feleség jelentősebb segítség nélkül maga végzi a háztartási munkát. A fi­atal házasok körében már gyakoribb a munkamegosztás. Szintén ará­nyosabb az otthoni teherviselés azoknál az idősebb házaspároknál, ahol a férj hamarabb ment nyugdíjba. Az utóbbi időszakban a vállalatoknál biztosított és rendszeresí­tett túlmunka-lehetőségek még jobban szorítják a családok helyze­tét. Kétségkívül a jobb anyagi lehetőségek senkinek sem lehetnek megvetendőek, de az ilyen kérdéseknél úgy érzem, szembe kell néz­nünk a ténnyel: anya- feleség nélkül az otthon üres. Márpedig aki többet tartózkodik a gyárban, az a család rovására megy. I I----------------------- ------------ -------------------------- —i~ I •• • I

Next

/
Thumbnails
Contents